„Az MSZP 2010-ben több mint negyvenszázalékos pártból kevesebb mint húszszázalékos párttá vált. A 2010 utáni években pedig két volt miniszterelnök is önálló pártot szervezett, a DK és az Együtt is át akarta venni a domináns szerepet a baloldalon. Innen nézve Mesterházy Attila számára siker az, hogy az MSZP képes volt megtartani a pozícióját és ő lett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A szocialisták rendezvénye ezt az ellenzéken belüli vezető szerepet igyekezett is megjeleníteni” – mondta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint az összefogással lehetőség nyílt a hatékonyabb kampányra.

„A rendezvény alapján pedig úgy tűnik, tartalmilag a kormánnyal szembeni negatív üzenetekből, az összefogást hangsúlyozó gesztusokból és Mesterházy személyét középpontba állító miniszterelnök-jelölti imázsépítésből áll a kampány. Az elhangzottak alapján egészen biztosan kiemelt téma lesz az Orbán–Putyin-megállapodás ügye, amely túlmutat a paksi atomerőmű kérdésén, és összefügg az Orbán-kormány keleti nyitást hangsúlyozó külpolitikai orientációjával. Az unióval számos konfliktust vállaló kormánynak ugyanis évek óta törekvése, hogy rendszerének tartós fenntartásához elnyerje valamely keleti nagyhatalom támogatását. Ezt pedig az ellenzék kihasználhatja, hiszen az ügy erősen megosztja a jobboldali szavazótábort is” – vélte a szakértő.

Juhász Attila hozzátette, az ellenzéki pártok saját táborát lelkesítheti az összefogás, a közös jelöltek és a közös lista pedig kommunikációs szempontból is egyszerűbben magyarázható helyzetet teremt. „A nagy kérdés továbbra is az, hogyan lehet új szavazókat bevonni azon választói rétegből, akikből sokan 2010-ben a mostani ellenzék vezetői ellen szavaztak. Nélkülük ugyanis nem lehet győzni” – tette hozzá.

– Alapvetően az önszuggesztió volt az MSZP évértékelőjének célja – ezt Mráz Ágoston Sámuel nyilatkozta lapunknak. A Nézőpont Intézet vezetője szerint jelenleg a Fidesszel szemben kisebbségben lévő baloldali szimpatizánsok közel fele nem hisz abban, hogy pártjuk győzhetne, és ez a bizonytalankodó támogatóikat könnyen távol tarthatja.

„Ebből a szempontból érthető és ésszerű volt, hogy az összefogás utáni első rendezvényen a baloldal politikusai mindent elkövettek a győzelmi remények élesztgetéséért. A lécet azonban Mesterházy Attila igen magasra rakta a »pár hét múlva kormányt alakítunk« kijelentésével, amely kísértetiesen hasonlít Bajnai Gordon tavaly novemberi »egy év múlva miniszterelnök leszek« ígéretéhez. Így ugyanis az esetleges választási vereségért viselt felelősségből is ő fogja a legnagyobb részt kapni. Ezt erősíti, hogy a nagygyűlés nem az összefogásról, hanem Mesterházyról szólt. Az ambícióit nyilatkozataiban nem rejtegető Gyurcsány Ferenc számára ez aligha lehet kedves” – fogalmazott Mráz. (Gyurcsány ugyan többször kijelentette, hogy most nem tör a miniszterelnök-jelölti posztra. – A szerk.)

Mráz hozzátette: „2006 után a baloldal elkoptatta kormányképességét, s az igazi kibékülés hiányában kódolható koalíciós viták sem segítenek ennek helyreállításában. A megígért győzelem szempontjából az is érthetetlen, hogy Mesterházy miért vette át Bajnai Gordon értelmiségi »kommunistázását«, és miért bírálta olyan nagy energiával az orosz–magyar kapcsolatok javulását. Mindez a 2010-ben elsősorban hűségből az MSZP-re szavazó, közel egymilliós tábor összezavarását okozhatja” – vélekedett.

Összefogtak