„Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem – és bizonyára másokat is – az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása” – írta Randolph L. Braham a Holokauszt Közalapítvány kuratóriumi elnökének, Haraszti Györgynek és Szita Szabolcsnak, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának New Yorkból címzett magyar nyelvű levelében.

A bukaresti születésű holokausztkutató ezek közé sorolta az alkotmány módosítását, amely a későbbiek során elfogadott „baljós intézkedéseket törvényesítette”, és amellyel „mentesíteni óhajtják Magyarországot annak az aktív szerepnek a felelőssége alól, amelyet közel 600 ezer zsidó hitű polgárának megsemmisítésében játszott”.

Döntése meghozatalakor az utolsó cseppet a pohárban az a kormányzati döntés jelentette, hogy nemzeti emlékművet állítsanak a német megszállásnak. Hozzátette: gyáva kísérletnek tartja, hogy a figyelmet eltereljék a Horthy-rendszernek a zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről, és összemossák a holokausztot a magyarságnak azzal a „szenvedésével”, amelyet a német megszállás okozott, miközben ez utóbbiról történelmi tények bizonyítják, hogy ellenállás helyett inkább általános taps fogadta – írta.

Mint fogalmazott, megérti, hogy „különböző politikai és gazdasági okok miatt a Holokauszt Emlékközpontot működtető vezetők nem akarnak, vagy nem tudnak szót emelni ez ellen az arcátlan történelemhamisító kurzus ellen”. „Másfelől, túlélőként – akinek szülei és sok családtagja is a meggyilkolt zsidók százezrei között volt –, nem maradhatok néma, de különösképpen szólnom kell, hiszen ez volt a sorsom, hogy életem jelentős részét a holokauszt történelmi tényeinek megőrzésének és megismertetésének szenteljem” – írta, hozzátéve: „Ezennel visszaküldöm a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is, a Schmitt Pál államelnök által aláírt oklevéllel együtt, azzal a kéréssel, hogy ezeket továbbítsátok a megfelelő magyar hatóságoknak.”

Egészen más hangvételben szólt viszont tegnap Kövér László házelnök, aki a Lánchíd Rádiónak nyilatkozva azt fejtegette: a német megszállás áldozatainak emlékművével kapcsolatban osztja Orbán Viktor kormányfő álláspontját, amely szerint a szobor nem igényel magyarázatot. Szerinte a kormány világos tanújelét adta, hogy méltó módon kíván megemlékezni több százezer zsidó honfitársunk elpusztításáról. Közölte: a háború végkifejlete olyan bűn, amely kitörölhetetlen a magyar történelemből, és ebben a magyar államnak is volt felelőssége.

Hazugságnak, „legjobb esetben a felajzott lelkiállapot számlájára írható tévedésnek” nevezte azt, hogy az emlékmű arról szólna: a magyar állam el akarja hárítani a holokausztban való közreműködését, a felelősséget.

„Miért ne mondhatnánk, hogy elutasítjuk, akár visszamenőleg is elhatárolódunk azoktól, akik kollaboráltak a náci Németországgal?” – tette fel a kérdést. „De hogy egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bűneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát, azt engedtessék meg nekünk, hogy ne fogadjuk el” – mondta. Kövér szerint az, hogy a magyar volna a második világháború egyetlen bűnös nemzete, joggal utasítható vissza, „valóságos megbánást tanúsítva abban az értelemben, hogy nem vagyunk ugyan felelősek az elődeink tetteiért, de abból a következményeket, következtetéseket le akarjuk vonni, és mindent elkövetünk azért, hogy mindez soha ne fordulhasson elő még egyszer”.

Közölte: a kiengesztelődés és kölcsönös megértés irányába kell vinni a vitát, nem a hecckampányok felé, nem azt a látszatot keltve, hogy a Mazsihisz részt akar venni a választási kampányban, „hogy, hogy nem, már megint a baloldal oldalán”. (Hírösszefoglalónk)

70 másodperc néma gyász

„Hetven évvel ezelőtt, hazánk 1944-es német megszállását követően a náci helytartók és a velük kollaboráló magyar állami szervek közreműködésével beteljesülni látszott Hitler náci Németországának akarata. Alig fél év leforgása alatt könyörtelenül végrehajtották a gettósítást, és deportálták szinte a teljes vidéki magyar zsidóságot” – olvasható Áder János köztársasági elnök a holokauszt nemzetközi emléknapjára kiadott közleményében. Mint írta, „a magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége”. Az elnök azt kérte a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeitől, hogy ma este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal „közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról”. (MTI)

Megkövették Schmidt Máriát

Nyílt levélben követte meg Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, amiért őt keddi sajtótájékoztatójukon az egyik jelenlévő sértegette. Ezzel Karsai László kijelentésére reagált. A történész azt mondta: ha azt kérik, „Schmidt Mária, a holokauszt tagadásáról és relativizálásáról hírhedett történésznő legyen a józsefvárosi projekt vezetője (...), ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat”. (MTI)

2011. október 11.: Randolph L. Braham átvágja a szalagot a róla elnevezett téka megnyitóján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Mellette Hóvári János külügyminisztériumi helyettes államtitkár áll