Szabadság tér: Kőbe vésett viták
A vitában új frontvonal is nyílt: az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 visszautasította Bajnai Gordon kijelentését, amely szerint a fideszes kormány a „Kádár-rendszer hazugságát” viszi tovább.
Tervezi-e a kormány, hogy figyelembe veszi a sajtóban megjelent tiltakozásokat és aggályokat, eláll az emlékmű létesítésének tervétől, illetve mérlegeli-e a társadalmi vita lehetőségét, és addig legalább felfüggeszti annak előkészítését? – egyebek mellett ezt kérdezte írásban Steiner Pál szocialista képviselő Orbán Viktortól. A politikus kíváncsi volt arra is, a miniszterelnök szerint a tervezett emlékmű méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés ügyét.
A kormányfő helyett Semjén Zsolt válaszolt. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes kifejtette, a XX. század tragikus eseményei közül a magyar nemzet tagjaiként velünk élő zsidó honfitársainkat sújtó holokauszt olyan esemény, amelyről minden magyarnak tudnia, tanulnia, és amellyel szembenézni kell. A kormány ezért is döntött a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottság felállításáról.
A Szabadság téri emlékmű állítása azonban nem a magyar holokauszt évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Az emlékmű – jelentette ki – „annak mementójaként fog állni, miként azt az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését. Azt gondolom, helyes, hogy – több tízévnyi kommunista diktatúra és torz történelemkép után – a magyarok végre szembenézhetnek történelmük örökségével”. Hangsúlyozta: a „magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei”. Bár a kormány „nem kíván állást foglalni semmiféle történészszakmai vitában”, Semjén úgy vélte, az emlékmű „segíti a társadalmi párbeszédet, a múlt megismerését és a felelősség feldolgozását”.
A „kommunista diktatúra” Bajnai Gordon, az Együtt–PM vezetője blogbejegyzésében is előkerült. A kormány – állította Bajnai – történelemhamisítást követ el: a Kádár-rendszer hazugságát viszi tovább, hogy hatszázezer magyar megölése csupán a gonosz németek bűne, ahhoz a magyar államnak nem volt köze. Történelmi tény, hogy ez hazugság: a magyar állam saját polgárait árulta el. Bajnai Gordon szerint erre a gyalázatra az nem válasz, hogy az alaptörvény preambulumában töröljük ki a történelmünkből ezeket az éveket. És pláne nem válasz, hogy hetven évvel később az áldozatokat és a bűnösöket összemosó emlékművet építünk. Csak a szembenézés válasz, a teljes igazság megtanítása gyermekeinknek.
Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke nem csupán a Fidesz eljárása miatt tiltakozott, Bajnai Gordontól is elhatárolódott. Legalábbis a Kádár-rendszerre vonatkozó megállapításától. Közleménye szerint Bajnai is történelmet hamisít, mert a „Kádár-rendszer kifejezetten hangsúlyozta a Horthy-fasizmus bűneit, nemcsak a holokausztra, de Trianonra, a fasiszta terrorra, a háború előtti zsidóüldözésekre, a német csatlósságra, a munkaszolgálatra és a deportálásokra vonatkozóan”.
A szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter, aki – pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor – egy írásos nyilatkozat átadásával „reagált” az MTI megkeresésére. Azt írta: „Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák”.
