2012 nyarán a következő hírt közölte az MTI: „Az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk megszüntetését kéri a washingtoni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor.” A tudósítás szerint a miniszterelnök a kongresszus tagjainak írt levelében az antiszemitizmus magyarországi központjaként egy olyan hírportált nevez meg, amely „a magyar kormány föllépése elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét”. „Ha ez a probléma megoldódna, az antiszemitizmus magyarországi erői jelentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek Magyarországon az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk. Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” – olvasható a miniszterelnök levelében.

„Lehetséges lenne, hogy az Obama-adminisztráció, a magyar kormány ismételt kérésére fittyet hányva, egyfajta titkos szövetségre lépett az újfasiszta magyar jobboldallal? És a szólásszabadságra, az „eltérő magyar és amerikai jogértelmezésre” hivatkozva falaz a kurucosoknak?” – így kommentálja mindezt az Amerikai Népszava című internetes lapban Lázár György, aki egy korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy minden kormányzati kommunikáció ellenére az amerikai szerveket nem keresték hivatalosan az ügyben a magyar hatóságok. Annak ellenére sem, hogy az Atlatszo.hu tényfeltáró portál 2012-ben kiderítette, hogy a szóban forgó Kuruc.info mögött egy kaliforniai magyar üzletember, Varga Béla áll. Lázár cikkében idézte, hogy tavaly az FBI illetékese azt mondta: az ő feladatuk az, hogy a feltételezett bűntetteket kivizsgálják, de hozzájuk hivatalos magyar megkeresés nem érkezett, és bár a szólásszabadságra vonatkozó amerikai törvények miatt „betiltani” nem lehet az oldalt, a szólásszabadság azonban nem védi Vargát, ha feltételezhető, hogy bűntettet követett el.

Nézzük hát egy újabb példán, mennyire elszántan küzd a magyar hatóság a miniszterelnök által az „antiszemitizmus magyarországi központjának” nevezett portál ellen.

2013 nyarán neonáci támadók bántalmaztak három, a Budapest Pride-ról távozó személyt a Szent István körúton. A rendőrök ugyan közbeavatkoztak, de meglepő módon azokat kezdték igazoltatni, akik a támadást elszenvedték. A sértettek között volt Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola alapítója, igazgatója és két kollégája. (Az ügy azért is különleges, mert a neonácik jó előre jelezték, hogy verekedésre készülnek: a Kárpát Haza Őrei nevű szervezet a Facebookon három nappal a melegfelvonulás előtt közzétett egy posztot. „Remélhetőleg lesz annyi bölcs józanság a hatóságokban, hogy nem engedik szégyenszemre a nyilvános, provokatív, családellenes buzivonaglást. (…) Ha ott, a kamerák előtt nem is tehetünk túl sokat, többet ne legyen nyugodt éjszakája egyetlen vonulónak sem, utol fogjuk érni, akit beazonosítunk!” – olvasható mind a mai napig a közösségi oldalon.) A támadásról szóló híreket élénk figyelemmel kísérte a Kuruc.info. „Sikkasztó ex-SZDSZ-es képviselő és buddhista cigány köcsögje a Gárda-fantom legújabb áldozata” alcímmel minden szavában uszító tudósításban számolt be az eseményekről. A cikk végén kiírták Derdák Tibor és kollégája e-mail címét, telefonszámát. Derdák több fenyegető hívást is kapott ezután.

Ez a momentum – Derdák Tibor ügyvédei szerint – kimeríti a személyes adatokkal való visszaélés vétségét. Emiatt Farkas Lilla és Kegye Adél feljelentést tett a rendőrségen tavaly augusztus 5-én. Szándékosan nem a cikk rasszista, antiszemita és homofób tartalma, hanem kizárólag a személyes adattal való visszaélés miatt. Ez a cselekmény ugyanis különösebb mérlegelés nélkül megállapítható az ügyvédek szerint.

– Pontosan tudtuk, hogy ha rágalmazás vagy becsületsértés miatt jelentjük fel a portált, elhúzódhat az ügy. Mielőtt a feljelentést beadtuk volna, tájékozódtunk. Megtudtuk, hogy a Nemzeti Etnikai és Jogvédő Irodának a Navracsics Tibor által felügyelt igazságügyi tárca tavaly tavasszal kiadott egy állásfoglalást, amelyben a miniszter megindokolja, miért nem tudja lekapcsoltatni a Kuruc.infót. E dokumentumból kiderül az is, hogy leginkább azért tehetetlen a hatóság, mert ha nincs folyamatban lévő konkrét ügy, nem tud jogsegélyt kérni Amerikától. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy kell egy konkrét feljelentés, amely alapján végre lépni tudnak. A személyes adatokkal való visszaélés konkrét vétség, és mivel az elkövető felkutatása egy másik ország területén történik, élni lehet a jogsegélykérelem lehetőségével – magyarázza Kegye Adél. A jogsegélykérelmet egy nemzetközi megállapodás alapján – néhány kivételtől eltekintve – az USA-nak akkor is teljesítenie kell, ha az adott cselekmény a megkeresett országban nem bűncselekmény. Ilyen kérelmet a legfőbb ügyész és az igazságügyért felelős miniszter nyújthat be. A jogvédők biztosak voltak abban, hogy ez megtörténik.

Nem így lett. A feljelentésre a rendőrség a nyomozást felfüggesztő határozatot hozott. A hatóság akkor hoz ilyen határozatot, ha úgy találja, nincs már olyan eljárási cselekmény, amellyel felderíthető lenne a bűnelkövető, így az ügy „nyugszik”. Ha három éven belül nem merül fel új bizonyíték a kilétére vonatkozóan, akkor lezártnak tekintik az ügyet. Kegye Adél azt mondja, a rendőrség részletesen leírta, hogy a nyomozás során megkeresték a Kuruc.info szerverét üzemeltető amerikai szolgáltatót, és megkérdezték, ki és milyen IP-címen jelentkezett be abban az időpontban, amikor a sértett telefonszámaival és levélcímével megspékelt cikk megjelent. – A rendőrség tájékoztatása szerint az amerikai fél erre nem adott érdemi választ. Ekkor kellett volna eljárási jogsegélyt kérni – véli.

A rendőrség azonban ezt nem szorgalmazta. A nyomozás felfüggesztéséről rendelkező határozatában ezt azzal indokolta, hogy – idézzük – „az eddigi tapasztalatok alapján az eltérő jogszabályok miatt nem érkezik érdemi válasz (tekintettel például a szólásszabadság alkotmányos jogára történő hivatkozásra vagy az ügy bagatell jellegére)”.

– Bagatell? Ezt nem is minősítem. De miért hivatkoznak a szólásszabadságra? Ez nem rágalmazási ügy, hanem személyes adattal való visszaélés, itt csupán azt kellett volna vizsgálni, hogy hozzájárultak-e az egyébként nem közszereplő ügyfeleink az elérhetőségük közzétételéhez – mondja az ügyvéd.

Derdák Tibor ügyvédei az ügyészségen panaszt tettek a határozat ellen, mert az szerintük sérti a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti bűnügyi jogsegély feltételeit szabályozó nemzetközi szerződést. Újra falba ütköztek. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség helybenhagyta a rendőrség határozatát, és a panaszt elutasította: jogorvoslatnak már nincs helye. Legalábbis Magyarországon nincs.

Az ügyvédek álláspontja szerint ha Magyarország ennek az ügynek a kapcsán élt volna a jogsegélykérelem lehetőségével, akkor nagy eséllyel fel lehetett volna kutatni a Kuruc.info szerzőit, szerkesztőit. – Az ügy jelentősen túlmutat az eljárás sértettjeinek az elkövetők felderítéséhez fűződő érdekénél – állítják. – A Kuruc.infón közölt rasszista, antiszemita, homofób tartalom a magyar emberek széles körének alkotmányos jogait sérti. A magyar rendőri szervek ezért megítélésünk szerint kötelesek minden rendelkezésre álló eszközt igénybe venni annak érdekében, hogy a honlap működtetőit az igazságszolgáltatás elé lehessen állítani.

Heteroszexuális tüntetők