Kormányváltásig állhat a szobor
Az előterjesztést a fideszes többség jobbikos támogatással szavazta meg, az amúgy erős kisebbségben lévő baloldali ellenzék elutasította a javaslatot. A tiltakozó MSZP szerint az emlékmű felállításához szükség lenne arra is, hogy az önkormányzat véleményezze a terveket: ez eddig nem történt meg.
A rendkívüli ülésen Rogán Antal fideszes polgármester arról beszélt, hogy az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is. Rogán úgy vélte, az emlékmű körüli indulatok a választási kampánnyal magyarázhatók: inkább az eredeti üzenetre kellene tekintettel lenni. A polgármester szerint most van az ideje az emlékmű felállításának. A kormány nem akarta megsérteni senki jóérzését, és erős túlzásnak tartja azt az állítást, hogy a történelem újraértelmezése folyik.
Az MSZP-s Pásztor Tibor méltatlannak és cinikusnak minősítette az emlékmű létrehozását. Kifogásolta az emlékmű elnevezését, ami véleménye szerint a nemzetközi közösséget is sérti, és arra kérte a képviselőket, hogy ne támogassák egy „szélsőjobbos kegyhely” létrehozását. Az ülésen Deák Gábor, a Raoul Wallenberg Egyesület képviseletében provokációnak nevezte az emlékmű felállításának tervét. Közölte: nem lehet összemosni a munkaszolgálatosok és az őket meggyilkolók nevét.
A testület végül 11:3 arányban adta meg a tulajdonosi hozzájárulást.
A német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány – ezt Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezető jelentette ki az ülés előtt tartott sajtótájékoztatón. Szerinte egy nemzeti emlékhely csak egy valódi nemzeti egyeztetés után jöhet létre, amit meg kellene előznie egy történészek által lefolytatott vitának. Azután pedig politikai, társadalmi egyeztetésnek kellene következnie.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja közölte, „az emlékmű felállítása a Fidesz által a magyar radikális, jelenlegi szélsőjobb és újnácik felé tett gesztus szimbóluma”. Hozzátette: a demokratikus pártok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az emlékművet a választás után a szoborparkba „toloncolják” a többi önkényuralmi jelkép közé, oda, ahová való.
Pásztor Tibor szocialista önkormányzati képviselő lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások szerint a tulajdonosi hozzájárulás önmagában nem elég az emlékmű felállításához, szükség van arra is, hogy az önkormányzat véleményezze a terveket. Mindeddig ez nem történt meg. Ha a Miniszterelnökség ennek ellenére elindítja az építéshatósági engedélyezési eljárást, akkor törvénysértést követ el. Az MSZP ebben az esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához fordul jogorvoslatért – mondta Pásztor Tibor.
Az önkormányzati ülés után nem sokkal Németország budapesti nagykövetsége közleményben reagált a döntésre. A német nagykövetség kitért arra, hogy Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek miatti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget – a Magyarországon történt bűntettek vonatkozásában is. A magyarországi emlékhelyekkel kapcsolatos felelősséget azonban alapvetően a magyar kormány viseli.
A nagykövetség jelezte, hogy a holokauszt emlékévével kapcsolatban már csaknem egy éve nyilvános előkészületek folynak, amelyben részt vett Ausztria, Németország, Izrael és az Egyesült Államok nagykövete is. Sajnálatos, hogy „az emlékművel kapcsolatos aktuális döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg”.
A „Gyurcsány-koalíciótól” nem idegen az antiszemita kártya kijátszása – Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője így reagált a baloldali bírálatokra. Gyurcsány Ferenc, Demokratikus Koalíció elnöke pártja Kultúra és hatalom című szerdai konferenciáján azt mondta, ha valamikor meg kell vívni az eredeti értelemben vett kulturkampfot, akkor most. A volt kormányfő kijelentette: ha a Szabadság téren felállítják az emlékművet, és sokadszor követnek el erőszakot a szabadságelvű, demokratikus Magyarország lelkén, akkor azt a szobrot kormányra kerülve nem kell ott hagyni. Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője kinyilvánította: pártja a Horthy-korszak szerecsenmosdatásának tartja, ezért tiltakozik az emlékmű felállítása ellen.
„A zsidók megint zsarolják a Kormányt! Vajon a választások előtt lesz-e elég vér Orbán Viktorban?” –reagált a Facebookon Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője arra: a Magyarországi Cionista Szövetség „az utóbbi hetek zsidóságot sértő fejleményei” miatt kilátásba helyezte, hogy nem használja fel a korábban elnyert közpénzeket.
Nol-riport
A Nol TV stábja riportot forgatott a tervezett emlékműről. Ennek kapcsán munkatársaink megkérdezték Ungváry Krisztián történészt, valamint megszólal az ügyben L. Simon László, a Fidesz politikusa, kormánybiztos is. Az interjú megtekinthető a www.nol.hu-n.
Történészek tiltakozása
„Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.
A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű történelemhamisításon alapul, a küldetését nem töltheti be. Azzal, hogy az emlékmű a holokauszt áldozatait és a holokauszt kollaboráns elkövetőit egyetlen áldozatként jeleníti meg, meggyalázza az áldozatok emlékét.
A magyar holokauszt a magyar hatóságok aktív közreműködésével zajlott le. Az emlékmű azonban a felelősséget kizárólag a németekre és a német hadsereg „nyilaskeresztes fiókáira” hárítja. A valóságban a nyilasok az 1944 nyarán lezajlott deportálásokban semmilyen szerephez nem jutottak. Alulírott történészek felszólítjuk a kormányt, hogy hagyjon fel közelmúltunk meghamisításával, a holokauszt történetének relativizálásával, és tegyen le a Szabadság téri emlékmű megvalósításáról.
Bencsik Péter, Deák Ágnes, Eörsi László, Fazekas Csaba, Frojimovics Kinga, Gecsényi Lajos, Gyáni Gábor, Hajdu Tibor, Hosszú Gyula, Karády Viktor (szociológus), Karsai László, Kenedi János, Klaniczay Gábor, Kovács M. Mária, Kövér György, Majsai Tamás, Mink András, Molnár Judit, Ormos Mária, Paksy Zoltán, Pihurik Judit, Rainer M. János, Sipos Péter, Toronyi Zsuzsanna (muzeológus), Ungváry Krisztián, Vonyó József.”
