Kitört a vihar Biharban
– Azzal kábítottak minket, hogy pályázzunk a nemzeti park által meghirdetett területekre, mert igazságos elbírálás lesz, erre föl mi történik? Olyan szépen alakították a pályázatok pontozását, hogy a földet elveszik tőlünk, és minket a megélhetéstől fosztanak meg, a jószágot meg a legelőktől. Mit csináljunk? Legyünk segélyből élők, az állatainkat meg küldjük vágóhídra? – ilyen és ehhez hasonló megjegyzések hangzottak el szerda reggel egy berettyóújfalui nagygazda házában megrendezett találkozón, ahol mintegy harminc bihari állattartó találkozott két ellenzéki politikussal, a szocialista Gőgös Zoltánnal és a DK-s Varju Lászlóval.
A bihari gazdáknál ugyanis alaposan kiverte a biztosítékot a nyerteseknek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által nyilvánosságra hozott listája. Mint megírtuk, a HNP tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat edményét idén január 14-én tették közzé a HNP honlapján Szilágyi Gábor igazgató aláírásával. E listának vannak furcsaságai: a furtai Sáros utca 5. szám alatti lakóhellyel rendelkező Takács Attila András mintegy kétszáz hektár földet kapott, holott életvitelszerűen nem is a pályázati adatlapon feltüntetett lakcímen él. A berettyóújfalui találkozón az emberek rendre sorolták a sérelmeiket. Elhangzott, hogy az egyik nyertes papíron Derecskén, a Csokonai utca 24. szám alatt lakik, holott az is ugyanolyan leromlott állagú épület, mint a furtai. Megnéztük azt a bizonyos derecskei házat, s bizony: különös volna, ha tényleg egy gazdálkodó lakna abban az épületben, amelynél egy istálló is jobb állapotban van.
Egy gazda elpanaszolta, hogy a kismarjai földeket nem a helyiek, hanem a gáborjániak kapták, és vesztesnek minősítettek egy olyan vállalkozót is, aki harminc éve tart birkát, jelenleg éppen 645 darab anyajuhot.
– Csoda, hogy meg nem őrült az az ember az elmúlt egy hétben – jegyezte meg egy váncsodi férfi. – Gondoljanak bele, hogy mit csinál ez az ember 645 anyajuhval, ha nem lesz legelője! Vigye mindet vágóhídra? És azzal az öt juhásszal mi lesz, akinek a vesztes pályázat miatt fel kell mondani? Menjenek az utcára? Álljanak sorba segélyért?
Fölszólalt egy hetvenkét éves asszony is, aki a családjával 1960 óta tart állatokat ugyanazon a területen. Most ők is hoppon maradtak. A fia 1985 óta tart juhokat, állattenyésztő és növénytermesztő képesítése van, eddig harmincnégy hektáron gazdálkodott 130 birkával, s most elvették tőle az egész területet. Lepontozták a pályázatát egy olyan fiatal vállalkozó javára, aki vele szemben csak egypár éve kezdte a szakmát, és az a terve, hogy őshonos rackajuhokat tart.
– Valaki adjon nekem választ, hogy miért nem nyerhetett az én fiam, és miért kaphatta meg a legelőjét valaki más? Ki döntötte ezt el? És miért? – kérdezte az asszony, de a kérdéseire egyelőre nincsenek válaszok, mert a pályáztatás még zajlik, s egyelőre nem lehet betekinteni az anyagokba. A gazdák fölvetették azt is, hogy kihoztak győztesnek egy olyan társaságot is, amelynek a telephelyén tartozás miatt lekapcsolták az áramot, így már fejni sem tudott.
– Érthetetlen, hogy a nemzeti parknál miért nem néztek jobban utána a pályázóknak! – háborgott az egyik agrárvállalkozó. – Milyen alapon történt az elbírálás? Ezen a vidéken mindenki ismer mindenkit, tudjuk, hogy kinek mije van, és ki mire alkalmas. A győztesek között van olyan, akire egy kutyát sem lehetne rábízni, nemhogy egy birkanyájat. Erre föl tessék, övé lett az egyik legelő.
A gazdák elhatározták, hogy nem hagyják magukat, s abban bíznak, hogy meg tudják akadályozni a szerződéskötéseket. Az egyik asszony azt mondta, hogy a lapunk által megírt furtai eset miatt ügyészségi feljelentést tesz, mert szerinte csalás, hogy valaki csak azért jelentkezik be egy faluba, hogy a pályázati kiírásnak megfeleljen.
– Ez átverés, ezért felelni kell a hatóságok előtt! – mondta.
Gőgös Zoltán és Varju László egyetértett a gazdákkal abban, hogy nem szabad annyiban hagyni a dolgot. Gőgös lát esélyt arra, hogy a vesztesekből győztesek legyenek, mert szerinte mindent el kell követni, hogy a gyanús ügyek esetében ne történjék meg a szerződéskötés. Varju László élesen fogalmazott:
– Ami történt, az szemétség, és ami magukat érte, az pedig gazdasági kár. Jogilag a gyanús esetek támadhatók – jelentette ki.
A két politikus Berettyóújfaluból Debrecenbe ment, hogy a HNP székházában betekintsen a pályázati dokumentációkba. De nem mentek sokra. A teljes anyagot nem nézhették meg, a HNP arra hivatkozott, hogy még zajlik a pályáztatás. Gőgös Zoltán azonban nem adja fel, mint közölte: ha másképp nem megy, a nemzeti park vezetőit parlamenti bizottság elé citálják, ahol a pályázat minden iratát meg kell mutatniuk, és magyarázatot kell adniuk minden furcsaságra.
Szerettünk volna beszélni a HNP igazgatójával, Szilágyi Gáborral, de a portán azt mondták, nincs a munkahelyén, és vélhetően csütörtökön sem lesz benn. Visszahívást kértünk, de eddig nem kaptunk választ.
