Szélsőségesek házi bombája?
A robbantásban senki nem sérült meg, de a bankfióknak is otthont adó épületben több tízmillió forint kár keletkezett. A robbantó sötét bukósisakot és sötét, katonai ruházatot viselt. A rendőrség hivatalos lapja szerint a krossz/enduro „jellegű”, rendszám nélküli motorját azonban még mindig nem sikerült azonosítani. A nyomozó hatóság által felkért szakértők ugyanis egymásnak ellentmondó véleményeket adtak a 125–150 köbcentisre becsült motorkerékpárról, így további szakértők bevonása, illetve a már elkészült szakvélemények kiegészítése, pontosítása vált szükségessé.
A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség és a szakértők is figyelik ugyanakkor a különböző motorozással, motorsporttal és általában a motorokkal foglalkozó portálokat és közösségi oldalakat, amelyeken a robbantó motorjáról közzétett gyenge minőségű fotó alapján is heves vita alakult ki a jármű típusát, lehetséges évjáratát illetően. A nyomozók a „civil szakértők” véleményét is felhasználják a típus meghatározásához.
A rendőrség – mint arról lapunk már korábban beszámolt – azonosította a robbantáshoz használt robbanóanyagot, és rekonstruálta, hogy miképpen hozhatta működésbe azt a robbantó. A támadó a bankfiók előterében, az ATM mellett helyezte el a borítékban vagy kis csomagban odavitt robbanószerkezetet. Lapunk névtelenséget kérő rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy azt gyújtózsinórral hozta működésbe. Ezt az értesülésünket eddig hivatalosan nem erősítették meg. Korábban csak annyit közöltek, hogy nem klasszikus értelemben vett időzítő szerkezettel hozták működésbe a pokolgépet.
A Zsaru Magazin szerint házi készítésű bomba robbant a Lehel úti bankfi ók előtt, további részleteket a szerkezetről azonban a lappal sem közölt a rendőrség. Mint ahogy nyomozati érdekekre és a tanú személyi biztonságára hivatkozva az elkövető elfogásáig arról sem hoznak nyilvánosságra semmit, hogy miről beszélgetett a robbantó a tanúval rövid találkozásuk során. Korábban a rendőrség tagadta, hogy hajléktalanokkal találkozott volna a robbantó, akiket a robbantás előtt figyelmeztetett, hogy jobban teszik, ha jó messzire elmennek onnan, mert „itt hamarosan nagy bumm lesz”.
Cáfolta azokat a híreket is, hogy hajléktalan szemtanúkat keresnének. Érdeklődésünkre ezt azzal indokolták, hogy az eddig ismert egyetlen tanú sem hajléktalan – van lakása, Budapesten. A Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) 135 fős nyomozócsoport alakult a robbantó elfogására (ez azt jelenti, hogy az NNI teljes létszámának valamivel több mint harmada ezen az ügyön dolgozik), de volt már olyan nap, amikor országosan több mint félezren végeztek tanúkutatást és adatgyűjtést.
A vasárnapi ürömi akcióban, amikor is egy, a rendőrség zöld számára érkezett bejelentés ellenőrzésére szinte az összes házba becsöngettek a rendőrök, 140-en vettek részt. Az országos rendőrfőkapitány bruttó 10 millió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Bár a rendőrség az első napokban konokul hajtogatta, hogy a robbantó az ATM-ben tárolt pénzt akarta megszerezni, miután azonosították a robbanóanyagot és kihallgatták a szemtanút, már a nyomozók is egyre kevésbé hisznek ebben a verzióban.
Bár a hivatalos álláspont most az, hogy legalább két tucat verziót kell vizsgálniuk ebben az ügyben, és ők minden lehetséges okot és indítékot ellenőriznek, a nyomozók mindinkább a bankellenes mozgalmakra és csoportokra, általában a „szélsőséges elemekre” fókuszálnak. Emlékeztetőül: röviddel a robbantás után a „Nem adom a házamat” Facebook-csoport oldalán többen éltették és követendő példaként beszéltek a robbantó tettéről. Majd néhányan létrehozták a 3 millióan a bankrobbantásokért nevű csoportot, amelynek aktivistái szintén a „bátor robbantó” követésére buzdítottak.
