Ki kérte fel zsűrizni Melocco Miklóst?
A megszállás 70. évfordulójára fölállítandó alkotás Párkányi Raab Péter munkája. A mű viszonylag egyszerű és kétségtelenül közérthető kompozíció: a birodalmi sas lecsap a Magyarországot szimbolizáló Gábriel arkangyalra. Melocco és Benedek lelkes hangú szakvéleményben ajánlotta megvalósításra a művet.
Elismeréssel adóztak a kompozíció világos, erőteljes szimbolikájának, amelyben az alkotó az országot ért tragédiát megjelenítette, jelesül azt, hogy az égből lecsap a birodalmi sas. (A műleírásban ez olvasható: „...a jelképek életre kel szárnyasa, (...) hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse (sic!) lakosait”.
A szakvéleményt – legalábbis úgy tudjuk – nem a Budapest Galéria felkérésére készítették az ítészek. Bár később valóban ez a megfogalmazás került a galéria anyaintézménye, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója által aláírt szakmai nyilatkozatra. Értesüléseink szerint Melocco és Benedek lényegében a galéria felkérésétől függetlenül fogalmazta meg véleményét, s bizonyos, meg nem erősített információk szerint ezt utólag tüntették fel akként, mintha a galéria kért volna szakvéleményt.
Információinkat természetesen szerettük volna egyeztetni a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójával, Farbaky Péterrel is, őt azonban nem tudtunk tegnap elérni. Farbaky Péter írta alá ugyanis a kiadott szakmai nyilatkozatot, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a felkérés a galéria részéről történt. Melocco Miklóst viszont elértük, és ő mindezt a leghatározottabban visszautasította. Mint elmondta, ott volt a zsűrizésen Párkányi Raab Péter műtermében, körülbelül tíz-tizenöt másik zsűritag társaságában, s ezek után fogalmazta meg szakvéleményét, Benedek Györggyel közösen. Arra a kérdésünkre, hogy volt-e erre a feladatra írásbeli felkérése, azt válaszolta, hogy ő nem szokta az ilyen papírokat megőrizni.
A szoborállítás feltételei napjainkra ugyan sokat lazultak, szakvélemény azonban még ma is szükséges ahhoz, hogy köztéren valaki szobrot állíthasson. Budapest területén ezt hagyományosan, évtizedeken át a Budapest Galéria adta ki, vidéken pedig a Képzőművészeti Lektorátus. Mára ezek a hatáskörök ugyan lazultak, de a rend lényegében változatlan. A galéria zsűrit hív össze, s megszületik egy kollektív szakmai állásfoglalás, melyet az intézmény szakvéleményként kiad.
Melocco Miklós egyébként a galéria külön felkérése nélkül is jelen lehetett a zsűrizésen (igaz, nem véleményezési joggal), hiszen a tervezett emlékmű alkotója, Párkányi Raab Péter a tanítványa, annak idején közös kiállításuk is volt. Szakemberek ezzel kapcsolatban megjegyzik, tulajdonképpen ezért is furcsa, hogy éppen tőle kértek – már ha valóban kértek – szakvéleményt.