Idő még van bőven, de egyelőre meglehetősen gyér az érdeklődés a kisebbségi névjegyzék iránt. Az új választási szabályok szerint mind a tizenhárom nemzetiség országos önkormányzata listát állíthat, amelyről egy-egy jelölt juthat kedvezményes – szavazati joggal felruházott – mandátumhoz az Országgyűlésben. Fontos tudnivaló: aki nemzetiségiként szavaz, elveszti a jogát arra, hogy pártlistára voksoljon. Német kisebbségi szakértők úgy számolnak, hogy a kedvezményes mandátumhoz nagyjából 19 ezer és 24 ezer közötti voks kell nemzetiségenként.

A kisebbségi közösségek létszámából kiindulva csak a cigányoknak és a németeknek van reális esélyük arra, hogy képviselői mandátumhoz jussanak. A többi nemzetiség – amennyiben állított listát – szavazati jog nélküli szószólót küldhet a parlamentbe. Bár Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke szerint szerencsésebb lett volna, ha a kormány olyan megoldást talál, amely nem zárja ki, hogy a nemzetiségiek pártlistára is szavazhassanak, a németek egyértelműen azt kérik az érintettektől: regisztrálják magukat a névjegyzékben.

Bizonyos román nemzetiségi körökben viszont a regisztráció ellen buzdítanak – derült ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökének elmondásából. Ő azonban kevésbé kategorikusan fogalmaz. A román nemzetiségi vezető közölte: mindenki döntse el legjobb belátása szerint, hogy valamelyik pártot vagy a nemzetiségi listát választja-e.

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke próbatételnek tekinti a választást. Annak ellenére, hogy a papírforma alapján nincs esélyük a képviselői mandátum megszerzésére, szeretné, ha a szlovákok minél nagyobb számban regisztrálnák magukat, ezáltal a szlovák nemzetiségi szószólónak minél nagyobb legitimitása lenne az Országgyűlésben.

A sajtó – nehezményezte Fuzik – azzal van tele, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők nem szavazhatnak pártokra. Szerinte inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy a kisebbségek most először saját parlamenti képviselőt vagy szószólót választhatnak.

Több roma szervezet ellenben arra szólította fel a cigányokat, hogy ne regisztráljanak. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a pártra adható szavazatukat veszítik el, hanem – lévén, hogy a cigány nemzetiségi listát az Országos Roma Önkormányzat állítja össze – óhatatlanul is Farkas Flóriánt és a Fideszt támogatják. Bonyolítja a helyzetet, hogy a közelmúltban – mint azt a Roma Sajtóközpont értesülése nyomán az Index hírül adta – Farkas Flórián azt kérte a cigányoktól: még ne jelentkezzenek be a kisebbségi névjegyzékbe. A fideszes roma politikus (és pártja) feltehetőleg most próbálja kitervelni, mely körzetekből érdemes begyűjteni annyi regisztrált nemzetiségi választót, hogy biztosan meglegyen a kedvezményes cigány mandátum, ugyanakkor a lehető legkevesebb pártlistás szavazót veszítse el a Fidesz. Ha szorosan alakul a verseny a bal- és jobboldal között, akkor néhány tízezer roma szavazat is sokat számíthat.

Év eleje óta lehet regisztrálni. A névjegyzékben szereplők az ősszel esedékes kisebbségi önkormányzati választáson is részt vehetnek. Annak, aki az országgyűlési választáson is nemzetiségiként akar szavazni, ezt külön kell jeleznie. A Nemzeti Választási Irodától kapott – a január 16-i állapotokat tükröző – kimutatás szerint eddig mindössze 1568-an jelentkeztek be, és ennél is jóval kevesebben, 819-en kérték a névjegyzékbe vétel „országgyűlési választásra való kiterjesztését”.

A regisztrált nemzetiségiek nagy többsége német, míg a romák közül eddig csupán 46-an döntöttek úgy, hogy a parlamenti választás alkalmával a cigány listára fognak szavazni. Ami – ahhoz képest, hogy messze a legnépesebb nemzetiségről beszélünk – meglepően kevés. A romákat pillanatnyilag még a horvátok is megelőzik. Persze aligha marad így sokáig. Sok van még van hátra: annak, aki nemzetiségi listára szeretne voksolni, a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig kell regisztráltatnia magát.