Áder egy közleménnyel elintézte
Áder János a döntését a Köztársasági Elnöki Hivatal által kiadott közleményben tudatta. Ami a voksolás időpontját illeti, a bejelentés nem okozott nagy meglepetést, hiszen kormánypárti politikusok korábban néhányszor elszólták magukat, hetekkel korábban jelezték: április első vasárnapján lesz a szavazás. A választás napját az államfőnek a tervezett időpont előtt legalább hetven, de legfeljebb kilencven nappal kell bejelentenie, így első alkalommal január 7-én nyílt meg számára a lehetőség, hogy az elnöki határozatot meghozza.
Ha a legutolsó lehetséges pillanatot választja, még nagyjából egy hetet várhatott volna. „Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elő deim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját” – ezzel indokolja Áder, miért a parlamenti választás lehető legkorábbi időpontja mellett döntött.
Szerinte az ország érdeke azt is követeli, hogy „politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson”, ugyanakkor semmi ne hátráltassa az uniós fejlesztési források minél gyorsabb felhasználását. A választás időpontjának meghatározásakor Áder arra is figyelemmel volt, hogy „a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása”, és azt ne zavarja meg „a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszak”.
Ha úgy tetszik, ezzel magyarázatot adott arra, miért nem az EP-képviselők választásával egy időben – tehát május 25-én – kell megrendezni a hazai parlamenti voksolást. Igaz, ebből az is következik, hogy a pártok május végéig – ha később esetleg kisebb intenzitással is – folyamatosan kampányolni fognak, vélhetően húsvét környékén is. Másfelől a két választás nagyjából dupla költséggel jár: ötmilliárd helyett tízmilliárd körüli lesz a számla. Azt viszont legfeljebb találgatni lehet, mi indokolta, hogy az államfő éppen szombat délután hozta nyilvánosságra a már nyilván jóval korábban meghozott döntést.
A szokatlan időzítés – eddig munkaszüneti napon egyetlen elődje sem tett ilyen bejelentést – magyarázata lehet, hogy a paksi atomerőmű bővítése érdekében született, heves belpolitikai csatározásokat kiváltó moszkvai egyezségről akarta némileg elterelni a figyelmet. A választás napjának kitűzése még nem jelenti azt, hogy hivatalosan megkezdődött a kampányidőszak, az ugyanis a szavazást megelőző ötvenedik napon indul.
Addig a pártok és a jelöltek ugyan bejelenthetik részvételi szándékukat, de nem tarthatnak választási gyűlést, nem helyezhetnek ki választási plakátot, és nem terjeszthetnek szórólapokat sem. A 2014-es parlamenti választást a korábbiaktól lényegesen eltérő szabályok szerint rendezik meg. A korábban 386 fős helyett 199 fős Országgyűlés alakul, amelybe 106 egyéni körzetben közvetlenül választunk jelöltet. Egyetlen forduló lesz, és az nyeri a mandátumot, akire a legtöbben voksolnak.
Ugyanakkor megszűnnek a területi listák, voksolhatunk viszont az országos listára, ahonnan összesen 93 mandátum nyerhető el. Újdonság, hogy az idén szavazhatnak a határon túli magyarok is: a pártok országos listájára valamennyi állampolgár szavazhat, ha előzetesen szavazóként regisztrál. A jelenlegi becslések szerint ők kétszázezren lehetnek majd, és valószínűleg egy-két mandátum sorsába szólhatnak bele.
