A vevők a lakások adásvételi szerződésében aláírtak olyan, általuk megtévesztőnek tartott kitételeket, amelyek alapján a pénzintézet keretjelzálogjogát bejegyezhették a megvásárolt ingatlanaikra. A szerződésekben az is szerepelt, hogy ha kifizetik a lakásuk vételárát, akkor a kivitelező vállalja, hogy törölteti róla a bank jelzálogjogát – ez azonban számos esetben nem történt meg.

A Raiffeisen Bank az azonos tulajdonosi körhöz tartozó projektcégekkel keretjelzálog-szerződést kötött. Ennek feltételei hatással voltak a lakásokat megvásárló emberekre, akik azonban nem tudhatták meg, mi van a bank és a kivitelező közötti szerződésben, mert a pénzintézet a banktitokra hivatkozva ezt nem mutatta meg a többségüknek. Külön érdekes, hogy több lakásról levették a jelzálogot, míg másokról – ugyanolyan kondíciókkal – nem. Az egyik lakó elvesztette a lakását – a most hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet szerint – a másik nem.

A lakástulajdonosok és jogi képviselőik a fellebbezésben sérelmezték, hogy a bank maga rendelkezett úgy egy szerződésmintában, hogy ne a banknak, hanem a kivitelezőnek fizessék be a vételárat. Mivel többen csak az elsőfokú eljárásban, a bíróság segítségével ismerhették meg a pénzintézet s a kivitelező között kötött szerződések tartalmát, a fellebbezésben már tudtak azzal érvelni: a Raiffeisen Banknak tudomása volt arról, hogy a projektcégek megszegték a vele kötött szerződést, például áron alul vagy csereingatlanért adták a lakásokat, mégsem lépett fel ellenük.

Nagy zavar volt a befizetett összegek és azok elszámolása körül is. A vevők által befizetett vételár jelentős részét a bank költségként és kamatként számolta el. A Szegedi Törvényszék rosszul számolt: elsőfokú ítéletében több pénzt ítélt meg a bank javára, mint amennyit az egyáltalán követelt a vevőktől. Ugyanakkor az ítélőtábla nem kérdőjelezte meg a bank keresetének jogalapját: vagyis, hogy a bank elárverezheti az egyszer már kifizetett lakásokat, ha a vevők nem tudják másodszor is kifizetni a bank által követelt vételárat. A Szegedi Ítélőtáblának ugyanez a bírói tanácsa 2013 szeptemberében a szegedi Korondi utcában egy társasház lakói ellenében már jogerősen helyt adott a Raiffeisen Bank követelésének – vagyis azok a lakók mehetnek az utcára, míg a mostani tárgyaláson szereplő makói és szegedi tulajdonosok ügyében újra kezdődik az eljárás.

A Szegedi Ítélőtábla nem foglalt állást a mostani tárgyalás összes vevője és ügyvédeik által írt fellebbezéskiegészítésben történt kérdésekről. Mányoki Zsolt, a tanács elnöke közölte: nem ennek a pernek a tárgya, hogy elmarasztalható-e a vállalkozó, amiért megszegte a kezességvállalási szerződéseit.

Az ügy kapcsán tett büntetőfeljelentésekben mind a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, mind a Csongrád Megyei Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a nyomozás folytatását. A lakástulajdonosok eldönthetik, hogy magánvádlóként indítanak-e büntetőpert a kivitelező cégek vezetői ellen.

Az alperesek közül többen egy élet munkáját fektették a vásárlásba