Az ügyészség szerint a férfit felelősség terheli azért, hogy – a csendes gyilkosnak is nevezett – szén-monoxid-mérgezés miatt meghalt egy fiatal nő Nagykőrösön 2012 februárjában.

A vád szerint a betanított kéményseprőként dolgozó T. G. A. sorra ellenőrizte a rábízott területen lévő házakat 2011 februárjában. Az egyik nagykőrösi családi ház fürdőszobájában rendellenességet, szabálytalanságot talált, amiről egy úgynevezett tűzrendészeti figyelmeztetőt állított ki. Ebben jelezte a tulajdonosnak, hogy közvetlen élet- vagy tűzveszély áll fenn, feltétlenül szükséges a kémény utólagos bélelése. Megállapította viszont azt is, hogy ettől függetlenül a kémény átjárható, huzata megfelelő. Az ügyészség szerint a vádlott több súlyos mulasztást is elkövetett. A kémény teljes ellenőrzését nem végezte el, így nem észlelte a többi súlyos hibát: azt, hogy hiányzott például a tisztítónyílás, az úgynevezett koromzsák és koromzsákajtó. Az ügyészség szerint súlyos mulasztás volt az is, hogy a közvetlen élet- és tűzveszély ellenére a vádlott nem tett bejelentést a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, valamint a területi gázszolgáltatónak. Ennek elmulasztása ugyanis szerepet játszott abban, hogy a fali vízmelegítőt tovább működtethették a lakók, végeredményben pedig egy évvel később bekövetkezhetett a tragédia.

2012 februárjában – néhány nappal a következő esedékes kéményvizsgálat előtt – a ház tulajdonosának lánya vendégül látta barátnőjét, aki este fürdeni ment. Mivel fél óra múltán sem jött ki a fürdőszobából, benéztek hozzá, s észrevették, hogy eszméletlenül fekszik a kádban. A család riasztotta a mentőket. A kiérkező orvos megpróbálta újraéleszteni a nőt, de nem járt sikerrel. Az igazságügyi orvos szakértő szerint a halált szén-monoxid-mérgezés, „következményes agybénulás”, fulladás okozta.

„Nem tartom magam bűnösnek” – jelentette ki T. G. A. a Nagykőrösi Járásbíróságon tartott csütörtöki tárgyaláson, amelyen az áldozat hozzátartozói közül senki nem jelent meg. A kollégája szerint alapos, megbízható férfi ezt követően hosszan részletezte azt, hogy szerinte – az ügyészség állításával szemben – minden szükséges vizsgálatot elvégzett, és a szabályoknak megfelelően járt el. Beszámolójából az derült ki, hogy a kémény 2011-ben nem volt ugyan bélelve, de ettől még megfelelően működött. Egy évvel később, a tragédia idején viszont már rejtélyes módon be volt fedve az úgynevezett koromzsák, ami egyértelműen hozzájárult a tragédiához, a füst visszaáramlásához. A férfi szerint a koromzsák korábban nem volt befedve, jól ellátta funkcióját, a kéményből visszahulló korom és vakolatdarabok gyűjtését. A kéményseprő tagadta azt is, hogy elmulasztott volna jelentést tenni a 2011-es ellenőrzést követően a veszélyes kéményről. Mint mondta, a vonatkozó dokumentumot továbbította feletteseinek. T. G. A. fontosnak tartotta megemlíteni: felhívta a ház tulajdonosának figyelmét is a veszélyre, de ő azt mondta, nincs pénzük a kémény javítására.

A ház tanúként meghallgatott tulajdonosa – aki 2011-ben átvette és aláírta az életveszélyről tájékoztató tűzrendészeti figyelmeztetőt – azt mondta: úgy tudták, a kéményük jó, de azért szinte mindig nyitott ajtó mellett folyatták a meleg vizet a kádba, mert a „tévében annyit beszéltek a szén-monoxid veszélyeiről”, hogy már maguk is megijedtek. Talán az volt a baj, hogy a lányom barátnője magára csukta az ajtót – mondta a középkorú testes férfi.

A tárgyalás, újabb tanúk meghallgatásával, márciusban folytatódik.

– Ha nem is precedensértékű, de mindenképpen rendhagyó ez a per. Évente ugyanis legfeljebb egy-két esetben indul hatósági vizsgálat kéményseprők ellen, és ezek is szinte kivétel nélkül kisebb súlyú szabálysértési ügyek – mondta lapunk érdeklődésére Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke. A szakember a konkrét ügyről a részletek ismerete nélkül nem kívánt nyilatkozni, ám azt általánosságban elmondta, hogy az országban dolgozó mintegy 1000-1100 kéményseprő felkészültsége összességében jónak mondható. „Szakmai felkészültségük, folyamatosan képzésük nem csak a munkánkkal járó óriási felelősség miatt elengedhetetlen. Az őket foglalkoztató cégeket súlyos, akár milliós nagyságrendű bírsággal is sújthatja a felügyeleti szerv, a katasztrófavédelem, ha mulasztanak, hibáznak” – mondta Vidra Zoltán. A szakember fontosnak tartotta megemlíteni: a közvélekedéssel szemben a kéményseprő nem „hatósági ember”, ha hibás kéményt talál, akkor ezt csak jelezheti a tulajdonosnak és a felettes hatóságoknak. A javítás – mutatott rá Vidra Zoltán – mindig az ingatlan tulajdonosának feladata, felelőssége.

Hiányszakma lehet

Nem kizárt, hogy a 2015-től életbe lépő szabályváltozások nyomán hiányszakmává válhat a kéményseprőké. Egy év múlva ugyanis jelentősen bővül a feladatkörük: míg jelenleg lényegében csak a kéményeket ellenőrzik, 2015-től már a lakásokban, házakban lévő gáztüzelésű készülékek légterének komplex vizsgálata is rájuk hárul. Egyebek mellett ők ellenőrzik majd azt is, hogy a készülékeket átvizsgáltatták-e az előírásoknak megfelelően a tulajdonosok. Emiatt viszont egy-egy ingatlan ellenőrzése a jelenleginél jóval több időt vesz majd igénybe, vagyis több szakemberre lesz szükség ahhoz, hogy elvégezhessék az évenként esedékes majd négymillió vizsgálatot. Az viszont kérdéses, lesz-e elég szakember, hiszen a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete szerint már most sem beszélhetünk túlképzésről. A végzett kéményseprők – akiket jelenleg kizárólag OKJ-s tanfolyamon képeznek – szinte kivétel nélkül el tudnak helyezkedni.