Betegségeket okozott a hortobágyi méregtelep?
– A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvároson jelentősen meghaladja az átlagot a fiatalok vérképzőszervi megbetegedése, amire az orvosok nem találnak magyarázatot. Eddig sokan a csernobili atomerőmű-balesetet okolták ezért, de újabban az is felvetődött, hogy a veszélyeshulladék-tároló közelsége is szerepet játszhat az átlagosnál nagyobb számú megbetegedésekben. Mindenki számára megnyugtató lesz, ha a várostól pár kilométerre lévő telepet fölszámolják – mondta Tiba István orvos, fideszes parlamenti képviselő, Balmazújváros polgármestere szerdán azon a hortobágyi bejáráson, amelyen Illés Zoltánnal, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkárával vett részt. Az eseményen elhangzott az is: nemcsak Balmazújvároson, hanem a hulladéktárolóhoz ugyancsak közeli Tiszacsegén is tapasztaltak jelentős számú daganatos megbetegedést, ám az eddigi mérések adatai szerint a telep nem okozott olyan szennyeződést, amely az emberi egészségre ártalmas volna.
Amint arról lapunk elsőként tudósított: a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában éveken át nem megfelelő körülmények között tároltak mintegy kétezer tonna rendkívül veszélyes anyagot, a szétmállott hordókból akadálytalanul folyt a vegyi anyag a földre. Az őrizetlen, lyukas kerítésű telep tulajdonosa, a budapesti Chase Coorporation Kft. jelenleg felszámolás alatt áll.
A megdöbbentő állapotban lévő objektumra egy debreceni környezetvédő civil szervezet, a Terepszemle Stúdió hívta fel a figyelmünket, s egyúttal közérdekű bejelentést tettek a debreceni Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez azonnali intézkedést kérve. Illés Zoltán a Balmazújváros-Lászlóháza térségében lévő telepen szerdán azt mondta: a január 22-i kormányülésen előterjeszti a hortobágyi telep ügyét, ugyanis annak fölszámolása mintegy 350–360 millió forintba kerül, s erre állami költségvetési forrásokon kívül egyelőre nincs más fedezet.
A politikus azt mondta, hogy a fölszámolás költségeinek előteremtésére külön pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi a kormánynál. Az államtitkár kitért arra is, hogy a következő ciklusban 3-4 milliárd forintot kellene elkülöníteni a balmazújvárosihoz hasonló hulladéktárolók fölszámolására, amelyeknek a száma mintegy háromszázra tehető. Illés Zoltán köszönetet mondott a zöldhatóságnak, s elismerésre méltónak nevezte, hogy az elmúlt napokban rendet tettek a telepen, s megköszönte Balmazújváros önkormányzatának a telep 24 órás őrzés-védelméhez nyújtott segítségét.
A kisváros ugyanis – amint azt Tiba István közölte – három dolgozót, továbbá melegedőt és mobil WC-t biztosított a telep őrzésére. Illés Zoltán szerint a balmazújvárosi telepen múlt év karácsonya után alakultak ki áldatlan állapotok, mivel fémtolvajok hatolhattak be a telepre, s ők borogatták föl a fémhordókat elszállítható és eladható anyagok után kutatva. Ezt azonban cáfolják a közérdekű bejelentést tevő Terepszemle Stúdió fényképfelvételei, a civil szervezet birtokában ugyanis olyan – november 23-án készült – fotók találhatók, amelyeken már jól láthatók a szanaszét hagyott tárolóedények és a kilyukadt, összevissza dobált fémhordók.
A bejáráson részt vett Kelemen Béla, a tiszántúli zöldhatóság igazgatója is, aki a távirati iroda kérdésére azt mondta: a telepet körülvevő hat darab monitoring kútból és más helyekről vett minták alapján nem történt olyan szennyezés, amely rendkívüli kárelhárítási munkákat követelne, és a tároló térségében sem a föld, sem a vízbázis, sem a levegő, sem a közeli Hortobágyi Nemzeti Park nincs veszélyben.