Ellenzéki össztűz a moszkvai atomalkura
A szocialisták elnök-frakcióvezetője szerdán kijelentette: felelős politikus nem dönt egy személyben atomerőműről a magyar emberek, a civil szervezetek bevonása nélkül. Hozzátette: a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet döntést hozni.
A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást – tette hozzá. Mesterházy elmondta, egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását és a miniszterelnök beszámoltatását a szerződés megkötésének indokairól, körülményeiről. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden döntéselőkészítő dokumentum.
A sajtótájékoztató elején lejátszottak egy felvételt, amelyen Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energia kérdésében. Mesterházy szerint a felvétel 2008. február 28-án készült Losoncon. Az ellenzéki politikus több más nyilatkozatot is idézett 2007-ből az akkori ellenzéki pártvezetőtől, így azt, amikor a Demokratának azt mondta, hogy nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, továbbá azt, amikor Lakitelken arról beszélt, Európában elszaporodtak Putyin pincsijei.
Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről a Demokratikus Koalíció (DK) is – jelentette be az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke. Molnár Csaba úgy fogalmazott: a kabinet egy átláthatatlan folyamat keretében, nem piaci alapon kiválasztott szereplőknek akarja átjátszani a magyar energiapiacot száz évre. Szerinte Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy a parlament által 2009-ben elfogadott határozat alapján meg lehetett kötni a megállapodást.
Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó határozati javaslatot ő maga jegyezte, és az csak arra ad engedélyt, hogy megkezdjék az előkészítő tevékenységet. Molnár szerint Orbán eladta „Putyinnak és az oroszoknak a magyar energiapiacot”, tehát „visszahívta az oroszokat Magyarországra”. A DK úgy véli, megengedhetetlen, „igazi árulás”, amit a miniszterelnök tesz. Népszavazást tartana az Együtt–PM a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről – jelentette be Jávor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke.
A politikus közölte: a kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk,Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válaszszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig. A megállapodás teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát kéri az LMP közérdekű adatigénylés keretében.
A kormányoldalon gigantikus sikerként kezelik a megállapodást. „Ismerjük el, az atomerőmű-építésben az oroszok a legjobbak” – indokolta Varga Mihály a paksi bővítésre korábban beharangozott pályázat elmaradását firtató kérdésre. A nemzetgazdasági miniszter a köztévé tegnap reggeli adásában azt mondta: fel sem merült, hogy más építsen, mivel a most működő blokkokat is az oroszok építették. A finanszírozásról még zajlanak a tárgyalások. Az orosz fél már bejelentette, hogy legfeljebb tízmilliárd euró (háromezermilliárd forint) hitelt nyújt az építkezésre.
Húsz százalékot a magyar államnak kell állnia. Meglátása szerint a hitelt a tízéves beruházás során folyamatosan hívnák le, ami ugyan évi két-három százalékot emelhet az államadósságon, de szerinte az ennek ellenére is csökkenő pályán tartható. Kamatokról nem nyilatkozott. Szerinte a két új blokk 2025 táján áll üzembe. (Lázár János miniszterelnökségi államtitkár két napja 2023-ról beszélt, a Nemzeti energiastratégia pedig 2025-re és 2030-ra teszi a két új blokk indulását.) Azt már a Hír TV-nek nyilatkozta Varga, hogy a beruházás 40 százalékát – három-négymilliárd eurót –magyar cégek szállítják majd, ami munkahelyeket és állami adóbevételeket is eredményez.
A beruházás szükségességét azzal is indokolta, hogy szerinte a térség áramszükségletének bővülése várható, s emiatt nőni fognak az áramárak; ezért is nevezte fontosnak az atomerőművet, ami szerinte a legolcsóbb lesz, és támogatja a rezsicsökkentést is. (Más szakértők ezt határozottan vitatják.) Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a megállapodás témájában meghirdetett tegnapi tájékoztatóján azzal vádolta a baloldali ellenzéket, hogy míg 2009-ben megszavazták a bővítés előkészítését, most ellene foglalnak állást. A nevezett pártok egyébként nem a bővítést, hanem az Orbán–Putyin-paktum előkészítését kifogásolták, illetve átláthatóságát hiányolták.
Rogán erre közölte: december 17-én Lázár János tájékoztatta a parlament gazdasági bizottságát, igaz, az ülésen az ellenzék nem vett részt. Arra a felvetésre, hogy 2008–2009 táján ellenzéki pártként erőteljesen bírálták Oroszországot, illetve a Déli Áramlat gázvezetékterv kapcsán kötött Gyurcsány–Putyin-megállapodást is, azt válaszolta, az atomkérdésben sosem módosították az álláspontjukat, a Déli áramlat ügyében pedig „azóta sokat változott a világ, hisz a Nabucco-terv, nem a Fidesz hibájából, lekerült a napirendről.
Illés Zoltán zöldpolitikus, aki köpönyeget váltott
A környezetügy első számú (de úgy is fogalmazhatnánk: egyetlen) kormányzati képviselőjének nincs szava az atomerőmű bővítése kapcsán. Illés Zoltánt – a NolTV-nek adott interjúja szerint – nem kérdezték meg, és nem is fogják megkérdezni, hogy mit gondol a projektről. Pedig a „civilben” atomellenes Illés véleménye nagyon is izgalmas lenne: egy 2008-as interjúban még meglehetősen elítélően nyilatkozott az atomenergiáról.
„Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagyberuházásból jó sokat lehet lopni. Ez akadályozza igazán a zöldipar térhódítását” – jelentette ki ellenzéki zöld politikusként a jelenlegi környezetügyi államtitkár. Illés Zoltán azt is hozzátette: „A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.”
A politikusnak a gázár és az alternatív energia összefüggéseiről is volt álláspontja: „Sajnos Magyarországon 2006-ban választást lehetett nyerni az alacsony gázár csalóka ígéretével! Én viszont be is szeretném váltani ezt az ígéretet, nem csalafinta szavazatmaximáló szlogenek pufogtatásával, hanem az alternatív energiatermelési módozatok terjesztésével.”
A mai Illés másképp gondolja: szerinte 2008-ban a parlamentnek még nem volt felhatalmazása, azóta viszont született egy parlamenti határozat (igaz, nem a bővítési beruházásról, hanem annak előkészületeiről), vagyis gyökeresen megváltozott a helyzet. Az említett határozat szerint az atomerőmű bővítéséről szóló döntést meg kellene előznie egyebek között egy stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálatnak – meglepő, hogy ezt a kormány környezetügyi államtitkára most nem hiányolja. (Munkatársunktól)
