Késve fizetik ki a háziorvosokat
A FAKOOSZ elnöke arról beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt ugyan történtek pozitív változások a finanszírozásban, de a háziorvosi körzetek évtizedes forráshiányát nem pótolták vissza. A praxisoknak a közfinanszírozásból kevesebb jut, mint amennyiből azt fönn lehet tartani, a háziorvosok többsége más szolgáltatóknál vállal pluszmunkát, hogy elkerülje vállalkozása eladósodását.
Felhívta a figyelmet, hogy ebben a szektorban úgy nem lehet eladósodni, mint a kórházaknál, mert a szolgáltató egyszerűen kikapcsolja a rendelőben a villanyt és a gázt. Az érdekvédelmi szervezet vezetője fájlalta, hogy még mindig sok helyen méltatlan körülmények között kell a háziorvosoknak fogadniuk a betegeket.
A konferencia előadói megvonták a maguk mérlegét az egészségügyi kormányzat négyéves működéséről: a második Orbán-kormány – az elődeihez hasonlóan – nem juttatott elég pénzt az egészségügyre. Terve volt, de a politikai bátorsága már hiányzott, hogy a meglévő forrásokhoz igazítsa az ellátórendszert: bezárja a költségfaló, de nélkülözhető kórházakat, és meghatározza azt a szolgáltatási csomagot, amire az ágazatra jutó közpénzből még futja. Mindennek következménye, hogy a beteg elégedetlen, kiszolgáltatott, és nagyon is esetleges, hogy ki juthat még időben megfelelő kezeléshez. Az intézményrendszerben állandósult pénz- és szakemberhiány pedig konzerválja a korrupciót, fölszámolhatatlanná teszi a hálapénzt.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnökének előadásából derült ki, hogy az elmúlt húsz év egészségpolitikájának egyik legnagyobb szemfényvesztése a szolgáltatások szakmai minimumát rögzítő rendelet. (A minimum rendelet szolgálna arra, hogy a rendet, a beteg biztonságos ellátását szolgáló körülményeket meghatározza.)
Az elnök szerint a jogszabály két évtizede tartó módosítgatása a szakmai kormányzás látszatát kelti. Több mint húsz rendelet pontosítja, vagy írja újra a feltételeket, miközben valamennyiről már a hatálybalépésekor tudható volt, hogy ha az ÁNTSZ számon kérné a leírtakat, akkor az intézmények jelentős részét be kellene zárni. A feltételek teljesítése (az orvosi eszközök biztosítása, a megfelelő számú orvos vagy ápoló alkalmazása) a forráshiányon bukik el. Hozzátette: a minimumrendelet húszéves folyamatos igazítgatásának másik kellemetlen következménye, hogy szinte lehetetlen a témában összegyűlt jogszabályszöveg összeolvasása, értelmezése.
Csak a tavaly újraírt és az év végén hatályba lépett legutóbbi rendelet terjedelme 552 oldal, mintegy 94 lábjegyzetet tartalmaz, amelyek a témához kapcsolódó más jogszabályszövegeket pontosítanak. Ezúttal irreális határidőt szabtak, hatvan napja van arra valamennyi intézményvezetőnek, hogy fölmérje és pótolja intézményében a hiányosságokat, de nyilvánvalóan nem lesz következménye, ha valaki nem tudja teljesíteni az előírásokat. A hatóságoknak éppen április elején, a választások előtt néhány nappal kellene ellenőrizniük és bezárniuk azokat az intézményeket, amelyek nem felelnek meg a biztonságos ellátás feltételeinek.
Rácz Jenő biztosra veszi, hogy ma nincs az országban olyan kórház, amely gond nélkül átmenne a szűrőn.