Nyaralóra kellett a „kölcsön”
Az ügyész Wiesztre hét évnél, két társára az ügyletekben való közreműködés miatt öt évnél hosszabb börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A védők bizonyítottság hiányára hivatkozva a vádlottak felmentését kérték. A Wieszt-ügy 2010 tavaszán, a választási időszakban pattant ki egy videofelvétel nyilvánosságra kerülésével, amely szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője korábban, az újbudai vagyongazdálkodási bizottság szocialista vezetőjeként többmilliós csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladása kapcsán. Wieszt János azóta is ártatlanságát hangoztatta, mondván, a politika áldozata lett, a védelem pedig arra hivatkozott, hogy a felvételt manipulálhatták. Az ügyészség 2010 júniusában gyanúsította meg Wieszt Jánost, akit előzetes letartóztatásba helyeztek, majd fél év elteltével házi őrizetbe került, ahol további 9 hónapot töltött.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy vállalkozó az általa korábban bérelt XI. kerületi üzlethelyiségre 2005 októberében vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Ezután felkereste őt a másodrendű vádlott, B. Péter András ügyvéd – aki akkor a kerületi önkormányzat jogi bizottságának külsős tagja volt –, és azt vetette fel, hogy az adásvétel csak akkor jöhet létre, ha a vállalkozó átad neki 8 millió 250 ezer forintot. A vádhatóság szerint a jogász azt a látszatot keltette, hogy a pénzt az értékesítésről döntő embereknek továbbítja. Miután a vállalkozó ellenőrizte, hogy az ügyvéd önkormányzati kapcsolataira vonatkozó állításainak van alapja, a kért összeget 2005 őszén átadta neki. Nem sokkal ezután a vállalkozóval adásvételi szerződést kötött az önkormányzat.
A vállalkozó 2007 áprilisában egy általa bérelt másik önkormányzati ingatlanra is vételi kérelmet nyújtott be. Wieszt János – aki ekkor a kerület vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt – az ítélet szerint a vállalkozótól kért személyes találkozón előbb 1,5 millió, majd 2,2 millió forint megfizetését kérte azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a kft.-jének értékesítse. A vállalkozó 2007 júliusában – a rejtett kamerával rögzített felvétel tanúsága szerint is – átadta a kért összeget Wieszt Jánosnak. Az adásvételi szerződést 2007 októberében megkötötték.
Hétfőn az elsőfokú döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy a vádlotti védekezésekkel szemben több tanú és más bizonyítékok, köztük a felvétel is bizonyítja a vádlottak bűnösségét, ami egyébként már önmagában a vádlotti vallomások alapján is megállapítható lenne. A bíró idézte az egyik vallomást, amely szerint a kenőpénzből sok embernek kellett adni, és az indoklásban elhangzott az is, hogy Wieszt a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott. Wieszt egyébként a tárgyalás során tavaly ősszel tett részletes vallomást, amelyben – továbbra is tagadva bűnösségét – arra hivatkozott, hogy csak nyaralóra kellett kölcsön a pénz.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, ugyanakkor kiemelte a korrupciós jellegű cselekmények elszaporodását, illetve hogy az elsőrendű vádlott vezető beosztásával, helyzetével visszaélve követte el tettét. Az elsőfokú döntés nem jogerős, miután az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. Az ítélethirdetés után az ügyész a vádlottak előzetes letartóztatásba helyezését is indítványozta, ám ezt a törvényszék elutasította, így a vádlottak szabadon távozhattak a bíróságról.
