A járvány másfél-két héten belül érheti el az országot, és körülbelül ennyi időre van szükség, hogy oltás után a védettség kialakuljon. Az Európai Járványügyi Központ jelzése szerint Portugáliában már kiterjedt influenzajárvány van, de helyi megbetegedések előfordulnak Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. A laboratóriumi vizsgálatok eddig döntően az influenza A(H1) és az influenza A(H3) vírusok jelenlétét mutatták ki. Ezek a törzsek vannak az idei szezonra kifejlesztett, Magyarországon is forgalomban lévő influenza elleni vakcinákban.

Bár az ingyenes influenza elleni vakcina javát a háziorvosok már beadták a rizikócsoportba tartozó betegeiknek, van még belőlük a rendelőkben. A tavalyi szezonban a térítésmentesen rendelkezésre álló 1,3 millió influenza elleni vakcina kétharmadát (valamivel több, mint 966 ezer ampullát) használtak fel. A járvány hat hete alatt mintegy 200 ezer embert kezeltek influenzaszerű tünetekkel az orvosok – tájékoztatta a Népszabadságot az ÁNTSZ kommunikációs főosztálya. A kérdéseinkre adott válaszokból az is kiderült, hogy az oltás nem jelent százszázalékos védettséget, előfordulhat, hogy még így is megfertőződik valaki. Az oltások csak 50-80 százalékkal mérséklik a megbetegedés kockázatát, mégis érdemes élni a lehetőséggel. Komáromi Zoltán szerint ha valaki az oltás ellenére megbetegszik, a vírusfertőzés pillanatában van már ellenanyag a vérében, így a kellemetlen tünetek (a hirtelen kezdődő magas láz, felső légúti panaszok) is enyhébben jelentkezhetnek.

A saját pénzen védekezők közt jóval csekélyebb az érdeklődés. Ezekre az oltóanyagokra alig kér valaki receptet a háziorvosoktól. Az oltás patikai ára két-háromezer forint, támogatás nincs. A vakcina szabadáras termék, ezért patikánként eltérő összegért kapható. Akinek nem mellékes az ár, az jó, ha körbekérdezi a patikákat: hol mennyiért kapható.

Ajánlott oltással védekezniük az influenza ellen az időseknek, a krónikus betegeknek, a bentlakásos otthonokban élőknek. A legtöbb európai országban a kötelezően védendők körébe sorolják az egészségügyben dolgozókat is, mert nagyobb valószínűséggel fertőződhetnek meg a hozzájuk segítségért fordulóktól, ha pedig elkapják a betegséget, a lappangás kettő-öt napja alatt átadhatják az olykor súlyos tüneteket okozó vírust az általuk ápolt, legyengült szervezetű embereknek.

Magyarországon az egészségügyi dolgozók az ingyenes kvóta terhére kaphatnak oltást, legtöbbjük mégsem él a lehetőséggel, évről évre mind kevesebben kérik a vakcinát. Az egri kórház higiénés főorvosa, dr. Maszárovics Zoltán az ősszel egy szakmai konferencián adta közre saját tapasztalatait. Ezek szerint míg korábban jellemzően az egészségügyben dolgozók 20-25 százaléka, addig mára 15 százalékuk oltatja be magát. Szerinte ezt az alacsony arányt csak egy járvány miatt kialakuló pánik képes fokozni, amelyre utoljára néhány éve volt példa, amikor az egészségügyi dolgozók 30 százaléka mégis beoltatta magát. Akkor a főorvos – a Weborvos tudósítása szerint – föl is vetette, hogy az oltás kötelezővé tétele javíthatna az arányokon, ezzel ugyanis 90 százalék fölötti oltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében.

Az egészségügyiek influenza elleni kötelező oltásának bevezetésére egyelőre nincs terv, erre nem is lehet kötelezni senkit – tudtuk meg a szakhatóságoktól. A kórházfenntartó hivatal szerint csak ajánlással, figyelemfelhívással élhetnek az influenzajárvány előtt a dolgozók körében.