Kiss Edit, a város polgármestere elmondta: előbb új partnert próbáltak keresni, de ez nem ment könnyen, mert a rendszer tele van jogszabályi hiányosságokkal. Közbeszerzési eljárást nem tudtak kiírni, mert még nem lépett hatályba az a törvény, amelynek alapján az Országos Hulladékügyi Bizottság kijelölte volna a lehetséges szolgáltatókat. Ezért saját, nonprofit szolgáltató céget alapítottak, ám oly sok előírásnak kellett megfelelni, hogy a szolgáltatói szerződés felmondásának hatálybalépéséig nem sikerült létrehozni az új, önkormányzati alapítású vállalkozást.

Így először itt jelölt ki a katasztrófavédelem kényszerszolgáltatót, a szolnoki Remondist. – Sajnos az elmúlt időszakban emiatt egyfajta visszalépés történt Martfűn, mert a kényszer-szolgáltatási szerződés nem tartalmazza a zöldhulladék kezelését, nincs benne sem a lomtalanítás, sem a szelektív gyűjtés. Ehhez korábban hozzászoktak a mi lakosaink, s komoly eredményeket értünk el, most viszont újra fel kell építeni a környezettudatos gondolkodáson alapuló szolgáltatási szisztémát – mondta a polgármester.

Hozzátette: úgy tudják, hogy már „úton van” Martfűre az a hulladékgazdálkodási engedély, ami alapján várhatóan február–március környékén a saját cégük elkezdhet működni, s kollégáikat is folyamatosan képezik, hogy megfeleljenek a szükséges feltételeknek.

Sok a bizonytalanság a Sajó-Bódva völgyi hulladékgazdálkodási társuláshoz tartozó, közel százhúsz településen is. Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere lapunknak elmondta: tavaly határozták el, hogy létrehozzák a Zöld Völgy Nonprofit Kft.-t, amely alvállalkozók bevonásával, saját infrastruktúrájának felhasználásával látná el a hozzá tartozó valamennyi településen a hulladékszállítást.

Uniós pályázatokon nyert pénzből terveznek építeni korszerű lerakót és feldolgozót, s rendelkezésükre áll az úgynevezett „humán tőke”, mégsem tudták még elindítani a vállalkozást. – Nem gondoltuk volna, hogy a bürokrácia ezen a téren is ennyire szövevényes, s nem hetekbe, hanem hónapokba, mi több, lassan egy évbe telik az engedélyezési eljárás – mondta. Emiatt az itteni települések többségében is kényszervállalkozást jelölt ki a katasztrófavédelem, nem egy esetben – Hangonyban, Kissikátor vagy épp Domaháza körzetében például ugyanazt az Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft.-t, amely korábban is végezte a szolgáltatást.

– Jellemzően azért kellett a megyében ideiglenes szolgáltatót kijelölni, mert a települések és a hulladékszállítást ellátó szolgáltató közti szerződések lejártak – mondta kérdésünkre Dojcsák Dávid, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Hozzátette: a közérdekű szolgáltató határozott időre, legfeljebb kilenc hónapra jelölhető ki, a határozat egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. A kijelölés érvényessége akkor is megszűnik, ha időközben az önkormányzat közérdekű közszolgáltatási szerződést köt valamelyik céggel.

Amíg a katasztrófavédelem által kijelölt cég szállítja a hulladékot, a szolgáltatás teljesülését a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a szolgáltató kijelölésénél minden esetben az ellátásának hatékonyságát, gyorsaságát, a gazdaságossághoz fűződő közérdeket és a lakosság érdekeit vette figyelembe. Az adott településeken a szolgáltató kijelölését az érintett önkormányzatok és a megfelelő, hulladékszállítási engedéllyel rendelkező lehetséges közérdekű szolgáltatók nyilatkozatai, illetve árajánlatai előzték meg.

A települési polgármesterek jó része szerint „időzített” bombaként ketyeg a számlázási szisztéma is. A kisebb településeken díjbeszedő járja végig a családokat, s ő szedi be a szemétszállítási díjat, az önkormányzat ezt követően egy összegben fizet a szolgáltatónak. Csakhogy most egy állam által kijelölt cég végzi a szemétszállítást, és sok helyen azt sem tudják, hogy akkor ki és kinek fizet majd, és mi van ott, ahol például nincs is szemétszállítási díj.

Az ezer-egynéhány lelkes Borsodbótán, ahol az országban egyedüliként munkáspárti polgármester regnál, kommunális adót vetett ki, ebből fedezik a szemétszállítás költségeit. Gulyás János, a falu vezetője szerint az itt élő családok azt a havi ezer forintot is keservesen teremtik elő, amit be kell fizetniük adóként. Ráadásul ez az összeg nem is fedezi a költségeket, azt az önkormányzatnak ingatlanonként 2500 forinttal meg kell fejelnie. Csakhogy a településnek nincsen bevétele, így folyamatosan el van adósodva.