Nem vitatja, hogy a rezsicsökkentés hatására több vállalkozás is veszteségessé vált – különösen, ha korábban mesterségesen alacsony, az önköltség körüli szinten tartották a szemétdíjat –, de szerinte az embereken múlik, hogy az új rendszer működőképes lesz-e. Mostantól csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit vállalkozások végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, és a tarifákat sem emelhetik, miközben a költségek jelentősen emelkedtek: a tavalyi kétszeresére, hatezer forintra nőtt például a lerakási díj, megjelent az e-útdíj, s vannak más többletkiadások is.

A lakossági és a közületi díjak között sem tehetnek már különbséget, tehát megszűnt a keresztbefinanszírozás lehetősége, hiszen a szemétszállításért a cégektől sem kérhetnek többet – emelte ki a polgármester. A rendszerszintű problémák orvoslásával azonban jelentősen hatékonyabbá tehetik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást – állítja Schmidt Jenő. Úgy véli, mindenütt át kell tekintetni az árképzést, amire az Állami Számvevőszék is figyelmeztetett.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél végzett ellenőrzés során kiderült ugyanis, hogy a számvevők sem tudják megmondani: a szemétdíjak megállapításakor közgazdaságilag tisztességes árakat alkalmazott-e a cég. Ennek oka, hogy a vállalatnál még a közvetlen költségeket sem részletezték. A TÖOSZ elnöke azt gondolja, a közszolgáltatások terén általános probléma lehet, hogy a költséghatékonyságra nem fordítottak elegendő figyelmet, s kritikátlanul ismertek el sok mindent – akár a vezetők luxusautóit is – szükséges kiadásként.

Ha viszont kötött árakkal kell dolgozni, valamennyi tényezőt számba kell venni, kezdve akár a menedzsmenttel. Tab egyébként több önkormányzattal közösen vett egy egész céget, és saját vállalkozásukat már az új feltételekhez igazították. Egy hulladéklerakóval sikerült kedvező árat kialkudni – tonnánként hatezer forintos lerakási díjat értek el, míg másutt tízezer feletti tarifa is előfordul –, és minden más költséget is igyekeznek minimalizálni, ennek ellenére ebben az évben legfeljebb a nullszaldó lehet a cél.

Schmidt Jenő jelezte ugyanakkor, hogy az idén az önkormányzatok számára pályázatot írnak ki a hulladékgazdálkodással összefüggő veszteségeik kompenzálására. Hosszabb távon viszont csak az jelent megoldást – hangsúlyozta –, ha minél kevesebb szemetet visznek a hulladéklerakókba, hiszen a lerakási illeték 2016-ra megduplázódik. Schmidt Jenő arra számít, hogy szintén pályázati úton támogatják majd hulladékválogatók létesítését, illetve működtetését, akár szemétégetők építését is. Szerinte a hulladék legalább hetven százalékát valamilyen módon hasznosítani kellene, mert e nélkül fenntarthatatlanul drága lenne a rendszer.

Jövőre egyébként jönnek a kötött árak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal térségi tarifákat határoz meg, amelyeket kötelezően alkalmazni kell. Arra a felvetésünkre, hogy emiatt azokban a régiókban, ahol az átlagosnál alacsonyabb szemétdíjakat alkalmaznak – ma akár két-háromszoros különbségek is vannak –, nem kell-e többet fizetni, Schmidt kijelentette: minimális áremelésre egyes helyeken bizonyosan számítani kell, mert a tarifa hosszú ideje változatlan, de a költségek emelkedtek.