Az viszont szerinte „kivételes esetekben felhatalmazást ad a jogalkotónak, az Országgyűlésnek arra, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztassa”. Egy tegnapi sajtótájékoztatón Rogán Antal frakcióvezető lapunknak arra a kérdésére, hogy a devizahitelesek ügye is napirenden lesz-e a Fidesz–KDNP balatonszárszói frakcióülésén január 24-én, úgy reagált, ez a Kúriától függ.

A frakcióvezető a sajtótájékoztatóról „üzent” tehát, s kérte a testületet: ne várjon az unió bíróságának döntésére, „mert semmilyen európai fórum véleménye nem kell, hogy mérvadó legyen a számára”.

Rogán leszögezte: a Kúria a magyar joganyag alapján maga is dönthet a nyitott kérdésekben, így az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében is. A Fidesz-frakcióvezető „örülne”, ha még január 24-e előtt határoznának erről, mert ebben az esetben a Fidesz évadnyitó frakcióülésén is foglalkozhatnának a kérdéssel. Darák Péter, a Kúria elnöke a Heti Válasznak adott interjújában viszont azt nyilatkozta, megvárják az európai bíróság legkorábban február első felében várható határozatát. A fórum verdiktje alapján tavaszig elkészülhet a Kúria jogegységi határozata az eddig hiányzó pontokról is.

Rogán „üzenete” nyílt felhívás az EU működéséről szóló szerződés megszegésére, annak 267. cikke ugyanis kimondja, hogy abban az esetben, ha felvetődik a közösségi jog érvényességének kérdése vagy értelmezésének szükségessége, a nemzeti bíróságok az EU bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezhetnek. Ha viszont „egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban levő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles” a luxemburgi fórumhoz fordulni – mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd.

A Kúria a devizahitel-szerződések kapcsán elé került konkrét ügyben – amelyben a felperes azt vitatja, hogy a bankok a hitelt az alacsonyabb vételi árfolyam alapján folyósították, de törleszteni a magasabb eladási árfolyamon kell – nyilván alaposan felmérte, hogy azzal kapcsolatban a közösségi jog értelmezésére is szükség lehet – véli az ügyvéd.

Elsősorban a közösségi fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazásának kérdése vetődhet fel. Ha a legfőbb bírói fórumnak ezzel kapcsolatban aggályai vannak, köteles megkeresni a luxemburgi bíróságot, és megvárni a döntését.

Elvileg megtehetnék, hogy az indítványt visszavonják, és a Fidesz kívánságának megfelelően anélkül hoznak jogegységi határozatot, ám ennek kínos következményei lennének – figyelmeztet Magyar Gábor. A luxemburgi ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis, ha egy nemzeti bíróság az alkalmazandó uniós jogot – akár csak hibás értelmezés miatt – figyelmen kívül hagyja, az állam kártérítési felelősségének kérdése is felmerül. Az EU bírósága több esetben is felhívta erre a figyelmet, s elsőként a 2003-as Köbler-ügyben mondták ki: a legfelsőbb bíróság elhibázott döntéséért az osztrák állam felel. Az ügyvéd szerint emiatt a Kúriának mindenképpen meg kell várnia az előzetes döntéshozatali eljárás végét, különben az uniós szerződés megsértését kockáztatná.

Darák Péter