Mikor szólal meg Áder János?

Még mindig van majdnem 3 hete a köztársasági elnöknek, hogy április 6-ra tűzze ki az országgyűlési választás időpontját. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy akkorra akarja a lehető legrövidebb kampányidőszakkal.

A Fidesz politikai érdeke, hogy a lehető legkorábbi időpontban kerüljön sor a választásra, ugyanakkor az államfő a lehető legkésőbb tűzze ki, minél tovább bizonytalanságban tartva a politikai ellenfeleket – véli Krekó Péter, a Political Capital vezetője. 

Az államfő mosolyog
Az államfő mosolyog

Áder János egyelőre hallgat, pedig hétfőn megnyílt számára az elvi lehetőség, hogy bejelentse: mikor választhatunk – feltéve, hogy ez április 6-án lesz, az ennél későbbi időpontot ugyanis még nem jelenthetné be. A hatályos szabályozás szerint a parlamenti képviselőkre négyévente áprilisban vagy májusban szavazhatunk, és az államfőnek a konkrét dátumot legalább hetven, legfeljebb kilencven nappal korábban kell meghatároznia.

Az első lehetséges alkalom így április 6-a, és kormánypárti politikusok többször utaltak is rá, hogy ez a preferált időpont, január 6-án a köztársasági elnök ezért akár elő is állhatott volna a farbával. Van azonban még csaknem három hete arra, hogy ugyanezt a napot válassza, tehát egyelőre semmi nem dőlt el. Krekó egyébként az államfő egy tavaly decemberi nyilatkozata után – Áder kijelentette, hogy rövid kampányt szeretne, s azt, hogy mielőbb öntsenek tiszta vizet a pohárba – továbbra is április első vasárnapját tartja valószínűnek.

Jelezte ugyanakkor, az államfő több lépése is azt mutatja, hogy kínosan ügyel az önállóság látszatának megőrzésére. Így szerinte nem kizárt, hogy okoz némi meglepetést, és az egy héttel későbbi időpont – ami április 13-a – mellett dönt. Így csaknem maradéktalanul érvényesülnének a Fidesz érdekei, Áder pedig látványosan demonstrálhatná, hogy nincs összejátszás a korábbi pártjával, hiszen autonóm közjogi méltóságként határozott. Az viszont csaknem kizárt – véli a politológus –, hogy Áder későbbre tűzze ki a választást, mert a következő alkalmas nap – a húsvét miatt – április 27.

Krekó ugyanakkor érdeklődéssel várja, miként indokolja majd az elnök, hogy nem egy napon rendezik meg az országgyűlési és az EP-választást – amelynek időpontja kötött, és nálunk május 25-e –, hiszen a kétfordulós rendszer megszüntetését a költségtakarékossággal is indokolták.

Ha ez tényleg fontos szempont, akkor nehezen védhető – fogalmazott –, miért kell a drágább megoldást választani, és kétszer is az urnához szólítani a választókat. Szerinte az sem közömbös, hogy ha mindkét szavazás ugyanazon a napon lenne, jóval többen voksolnának az uniós jelöltekre, mert az EP-választáson mindenütt hagyományosan alacsonyabb a részvételi arány.

Felmerülhet persze, hogy a nemzeti és az uniós ügyeket szét kell választani, de Krekó szerint a kampány a korábbi EP-választáson csaknem kizárólag a belpolitikáról szólt. Most pedig úgy véli, az EU-hoz fűződő kapcsolatunk az országgyűlési választás előtti politikai csatározásoknak is része lesz, tehát a „keveredés” bekövetkezik. A politológus meggyőződése: a sikeresen megvívott „szabadságharcról”, másodrendű európai állampolgárságról, a rezsicsökkentést támadó nemzetközi erőkkel szembeni határozott kormányzati fellépésről bizonyosan sokat fogunk még hallani.

A kormányoldalon jól szervezett, stabil szavazóbázissal és biztos anyagi háttérrel rendelkező pártok állnak. Az ellenzékről viszont ez korántsem mondható el – hangsúlyozta Krekó. Tehát minél előbb lesz a választás, annál kevesebb idő áll rendelkezésükre a választók megszólítására, ami ugyancsak a Fidesz számára kedvező.

A határidők egyébként meglehetősen feszesek, hiszen jelöltet és jelölő szervezetet bejelenteni csak a választás kitűzése után lehet. Ha egy párt indulni kíván, azt előbb nyilvántartásba kell vetetni, ami három napig is tarthat. Ezt követi az egyéni jelöltek bejelentése, s a választási bizottságoknak ugyancsak három nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy döntsenek.

Majdnem egy hét tehát úgy telhet el, hogy nem történik semmi, mert az ajánlóíveket csak ezt követően, a választást megelőző negyvennyolcadik naptól kaphatják meg az indulni kívánó személyek. Ugyanakkor a választási eljárási törvény szerint az egyéni jelölteket a szavazást megelőző harmincnegyedik napig lehet bejelenteni, tehát aláírásgyűjtésre alig két hét áll rendelkezésre. Más kérdés, hogy aki ennyi idő alatt nem képes ötszáz támogatót találni, annak nemigen lenne érdemes indulnia.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.