Lapunk információi szerint a szervezésben a Betyársereg, a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom vesz részt. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg – magát nemzetiszocialistának valló – vezetője kérdésünkre közölte: végleges döntés még nincs, de valószínűsíthető, hogy valóban az említett három szervezet rendezi majd az eseményt. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a „központi rendezvény” helyszíneként több terület szóba jött, ezek között van olyan is, amely nem Budapesten található.

A szervezők „rövid kegyeleti szertartásnak” szánják az eseményt, a pártpolitikát mellőzni akarják: egyelőre kérdés, hogy pártként bejegyzett szervezetek küldöttei és parlamenti képviselők felszólalhatnak-e. (Tavaly a Jobbikból kizárt Lenhardt Balázs független képviselő is beszédet mondott.) Annak viszont biztosan nem lesz akadálya, hogy egyszerű résztvevőként párthoz tartozók is jelen legyenek. A szélsőjobboldal 1997 óta emlékezik meg arról, hogy 1945. február 11-én a budai Várba szorított német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Ezt nevezik a becsület (vagy: kitörés) napjának.

A Fidesz első kormányzása idején – a rendőrség kemény fellépésének köszönhetően – éveken át szünetelt a rendezvény, később viszont a Kossuth téren és a Hősök terén is tartottak megemlékezést hungarista, neonáci szervezetek. A tiltakozások hatására az esemény kiszorult a főváros frekventált pontjairól, tavaly azonban a rendezvény ismét közelebb került a városközponthoz: a Széll Kálmán tértől nem messze lévő Vérmező volt a helyszín.