Két évvel ezelőtt érkezett az a feljelentés, ami szerint a református egyház által fenntartott szálló nappali melegedője 2009-ben és 2010-ben lényegesen több hajléktalan után igényelt állami támogatást, mint amennyit valójában ellátott. Fél éve a NAV pécsi igazgatósága úgy nyilatkozott, hogy az ügyben a szálló irányítóját jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével gyanúsítják, mivel feltételezhető, hogy az említett két évben az évi 25-26 millió forint állami támogatásból gazdálkodó nappali melegedő az indokoltnál összesen 9,8 millióval több pénzt igényelt a központi büdzsétől. Aztán a nyomozók novemberben már úgy látták: a szálló mindent szabályosan csinált, bűncselekmény nem történt. A feljelentő és informátora – aki egykor a szállón dolgozott – kitart amellett, hogy a papíron napi 51-52 hajléktalant ellátó melegedőn átlagosan 20-25 ember fordult meg 24 óra alatt (télen voltak néha ötvenen, de nyáron jobbára tízen se).

Így naponta 15-20 ezer forinttal több támogatáshoz jutott a szálló üzemeltetője. A szálló vezetője hazugságnak minősíti mindezt, s azt mondja, a tavalyi és idei adatok is azt erősítik: naponta félszáz embert lát el a melegedő. Szerettük volna megtudni az adóhatóságtól, hogy eleinte miért látták megalapozottnak a feljelentést, később pedig miért nem. December 6-a óta várunk a NAV pécsi igazgatóságának válaszára, hiába.

A nyomozást megszüntető határozatot megkapta a feljelentő, s tőle lapunk is. A NAV végzésének indoklásából az derül ki, hogy a nappali melegedőn „nem olyan kötött az adminisztrálás”, s a hajléktalanok adatainak rögzítése a gondozottak „bemondása alapján történik”. Vagyis a szálló mindig hivatkozhat arra, hogy nem akart fantomcsöveseket beírni az adminisztrációjába, csak hát az ápoltak – valamilyen okkal – átverték őket.

Megkérdeztük más városok hajléktalanszállóinak vezetőit, s ők – név nélkül nyilatkozva – nem cáfolták, hogy ez előfordul. A melegedő alkalmazottai ugyanis nem igazoltathatják a gondozottakat. Ugyanakkor az ilyen átverések nem jellemzőek, az ellátottak fél százaléka sem próbál más néven bejelentkezni. Hogy a nappali melegedőket üzemeltető alapítványok és nonprofit vállalkozások munkatársai milyen gyakran írnak be kitalált nevű csöveseket az adminisztrációjukba a nagyobb támogatás érdekében, arról még névtelenül sem akartak beszélni a szállók irányítói, de elismerték, hogy az erről szóló feltételezés „nem életidegen”.

Azt is elmondták, hogy az elmúlt évtizedben minden kormányban volt olyan szakembergárda, amely kidolgozott olyan finanszírozási elképzelést, ami a fantomcsövesek adminisztrálására kevésbé adna lehetőséget. Ám ez a program mindig megrekedt a tervek állapotában. Az újra és újra fiókban maradt koncepció finanszírozási elve az, hogy minden nappali szálló kapjon az épület fenntartására – a közműköltségekre és egy, a rendre vigyázó munkatárs bérére – fix összeget, függetlenül attól, hogy hányan tértek be a melegedőbe. Ezen felül lenne egy változó összeg, amit akkor igényelhetne a melegedő üzemeltetője, ha valamilyen pluszszolgáltatást nyújtana a betérőknek; például segítene a hajléktalannak munkát keresni, iratokat pótolni, segélyt kérni, orvoshoz vagy ügyvédhez vinné a rászorulót.

E tevékenységeknek lenne egy központilag meghatározott ára, s csak azt kasszírozhatná a szálló gazdája, miután pontosan adminisztrálta a gondozott ember adatait. A hozzáértők ezt a finanszírozást találják ideálisnak, az egymást váltó kormányok mégsem változtatják meg a jelenlegit (s már biztos, hogy a mostani kormány sem fogja). Így aztán marad az a gyakorlat, hogy akkor is igényelhető egy hajléktalan után a napi 600 forint állami apanázs, ha az illető nem tesz mást, csak beköszön a melegedőbe, s már megy is tovább, mert mondjuk nincs ott, akit keres, vagy antipatikus sorstársak üldögélnek a kályha mellett.

Exjobbikos volt a feljelentő

A mohácsi szálló üzemeltetőjét egy önkormányzati képviselő, Polgár Károly jelentette fel. Polgár a Jobbik színeiben jutott be a mohácsi testületbe, ám mivel pártja nem értett egyet azzal, hogy bírálta a város fideszes polgármesterét, Szekó Józsefet, a képviselő 2011-től függetlenként folytatta. Polgár és Szekó vitái odáig fajultak, hogy az exjobbikos városatya az egyik testületi ütésen leütötte a polgármestert. A bíróság felfüggesztett elzárásra ítélte, így novemberben le kellett mondania a képviselőségről. A hajléktalanszálló vezetője Wébel Zsolt, református lelkész, aki ugyancsak önkormányzati képviselő, a Fidesz–KDNP-frakció tagjaként. Van, aki úgy látja, hogy Polgár politikai szándékból támadta – az önmagát mindig is ártatlannak valló – Wébelt, a feljelentő azonban állítja: őt a tisztánlátás igénye vezette, s az általa benyújtott bizonyítékok alátámasztják, hogy visszaélés történt. Ennek ellenére nem fellebbez a NAV határozata ellen, mivel nem bízik az igazságszolgáltatásban.

Krízisszállón