A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának évfordulójára, 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. Ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) csütörtöki közleményében a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdításának előtérbe helyezésére szólította fel a döntéshozókat. A Mazsihisz szerint az emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt.

A Kormányzati Információs Központ erre úgy reagált, hogy a kormány értetlenül áll a Mazsihisz közleménye előtt. Mint kiemelték: az alaptörvény világosan fogalmaz: „hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.”

Ennek szellemében döntött a kormány, hogy a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából emlékévet tart, valamint felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét – hangsúlyozta a Kormányzati Információs Központ, hozzátéve: ezen lépéseivel a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét.

Az Együtt–PM is tiltakozik az emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli – közölte Juhász Péter, az Együtt–PM társelnöke csütörtökön. Szerinte „nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani”.