Szociális ágazat: Sztrájkfeszültségben
„(…) nemcsak minket néz le az állam, hanem azokat is, akikkel foglalkozunk. Soha nem volt időszerűbb az összefogás szakdolgozók és az érintettek között. A szociális ellátásokat igénybevevők vagy az épp ezzel kapcsolatba kerülők között. (…) A szociális dolgozók lealacsonyítása egyenesen arányos a szociális ellátás által érintett milliók nyomorúságával és jövőbeni még inkább kilátástalan helyzetével” – ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket lehet olvasni az egyik szakmai blogon, a „radikális szociális munkás” (ereszem.blogspot.hu) egyik posztjában. A hozzászólók szerint egy esetleges sztrájk nemcsak a szociális dolgozók érdekében szerveződne, hanem azokért az emberekért, akikért nap mint nap dolgoznak. A bejegyzés jól érzékelteti az ágazaton belüli feszültséget.
Nyáron alakult meg hat munkavállalói érdek-képviseleti szervezet részvételével a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság. E testület novemberben ágazati sztrájkbizottsággá alakult, miután a kormány nem reagált érdemben a szociális dolgozók béremeléssel kapcsolatos kérdéseire. E testület fő követelései közé tartozik a bérrendezés: vagyis az egészségügyi dolgozói illetmény-, illetve bértábla kiterjesztése a szociális ágazatban foglalkoztatottakra. Emellett az ágazatot érintő kérdésekben rendszeres érdekegyeztetést követelnek.
Erre megvan minden okuk: a szociális munka napja alkalmából rendezett konferencia kapcsán lapunk is beszámolt arról a tarthatatlan helyzetről, amelyben a szociális szakma vergődik. A fizetések gyakran a létminimumot sem érik el, a szakképesített dolgozók kénytelenek túlmunkákat, másodállásokat vállalni, hogy valamelyest szinten tudjanak maradni.
Köves Ferenc szociális munkás, a sztrájkbizottság egyik munkavállalói érdekeket képviselő tagja a kormánnyal folyó tárgyalásokról lapunknak azt mondta: – A sztrájkbizottság megalakulását követően többször találkoztunk a kormányoldal delegáltjával, Fülöp Attilával, az Emmi helyettes államtitkárával. A szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós azonban azt kérte, hogy a hivatalos találkozók mellett a hatékonyabb munka érdekében szakértői egyeztetések is kezdődjenek. Ezekről kiderült, hogy csak az időt húzta a kormány. Olyan számokat kértek tőlünk ezeken a megbeszéléseken, amelyeknek nekik is meg kell lenniük. Vagyis azt akarták, hogy helyettük végezzük el a munkát. Azt akarták tudni, mekkora az a tömeg, amelyet egy esetleges bérrendezésnek el kellene érnie. Csakhogy ez kiszámolható a KSH-adatokból, nagyjából százezer emberről van szó – fogalmaz Köves Ferenc. Hozzáteszi: – December közepén volt egy egyeztetés, amelyen megkérdeztük Fülöp Attilát, milyen döntésekre van felhatalmazva. Kiderült, hogy úgy tárgyalt velünk többször is, hogy a hírvivői szerepen túl semmilyen döntésre nem kapott felhatalmazást a minisztertől.
Köves Ferenc beszámolója szerint ezen a találkozón megbeszélték, hogy a sztrájkbizottság követelései eljutnak a következő kormányülésre. Az érdekvédőket mellbe vágta, hogy a megbeszéltektől eltérően, egy másnapi rendezvényen Balog Zoltán humánminiszter bejelentette: kilencmilliárd forintot különítenek el ágazati bérpótlékra, amely a miniszter szerint 6–17 ezer forint béremelkedést jelent havi szinten a szociális dolgozóknak.
– Aki kicsit is tud számolni, tudja, hogy valami nem stimmel a számokkal. Ha a kilencmilliárdot elosztjuk százezerrel, az kilencvenezer. Ezt elosztjuk tizenkettővel, az havonta 7500 bruttó. Ez távol van az 5000 nettótól – világítja meg a részleteket – Köves Ferenc. A kormány persze – mint annyi esetben – most is a megosztásra játszik. Könnyen megtörténhet, hogy a szakma két táborra hullik, hiszen az egyik elkötelezett a béremelés mellett, a másik a pótlékkal is megelégedne, hisz az is több mint a semmi. A sztrájkbizottság érdek-képviseleti szervei azonban szilárdan tartják magukat eredeti követeléseikhez, vagyis bérpótlékkal nem engedik „megvásárolni” magukat.
– Attól tartunk, hogy ahogy adják a pótlékot, úgy bármikor el is vehetik. Nem pótlékokkal kell igazítani a béreken, hanem valódi béremeléssel. Ráadásul több szociális intézmény fenntartója jelezte, hogy attól tart, nem fogják megkapni a pótlékoláshoz a fedezetet az államtól. Szerintem joggal tartanak ettől – mondja. Hangsúlyozza, a sztrájkbizottság továbbra is nyitott a tárgyalásokra. Az sem elfogadhatatlan számukra, ha nem egy lépésben valósul meg a béremelés.
A kormány és a sztrájkbizottság közötti utolsó tárgyaláson az érdekképviselők átadták a sztrájk esetén elégséges szolgáltatáshoz szükséges tervezetet. A kormánynál a labda. Ha nem hagyják jóvá, az érdekvédők bírósághoz fordulnak. A sztrájkveszély korántsem múlt el az ágazatban, hiába próbálja a kormány megosztani a szakmát. Ezt Pataky Péter, az MSZOSZ és az újonnan alakult Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV Hírstart című műsorában is megerősítette.
