A Déri Múzeum modernizálása a régió európai örökségének bemutatása céljából című rekonstrukciós pályázatot az Európai Unió finanszírozta, és habár a befejezési határideje 2011. szeptember 30-a lett volna, még mindig nem értek a végére. Mint beszámoltunk róla, a debreceni Déri Múzeum modernizálását, külső és belső felújítását célzó projektet azzal harangozták be 2010-ben, hogy egy év alatt teljes egészében megújul az intézmény látványvilága. Azt ígérték, hogy 2011 őszére korszerű és különleges hang- és fénytechnikai effektekkel gazdagított miliőt hoznak létre, a múmiagyűjteményt a valódi egyiptomi sírkamrák hangulatát imitáló helyiségben helyezik el, a japán kollekció számára pedig szamurájházat építenek. Mindebből azonban eddig semmi sem valósult meg: sem a sírkamra, sem a szamurájház nem készült el, holott az uniós támogatást többek között erre nyerte a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat.

Igaz, a megyei önkormányzatot már hiába faggatnánk a miértekről, elvégre az Orbán-kormány államosította a múzeumi hálózat egy részét, így a Déri Múzeum átmenetileg az egykori Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központhoz (HBMIK) tartozott, azóta viszont a debreceni városi önkormányzat fenntartásába került. De 2012 nyarán, amikor a múzeum még állami kézben volt, az akkori megbízott igazgató, Lakner Lajos megdöbbentő kijelentést tett: közölte, hogy párbeszédet kezdeményeznek Debrecen lakosságával arra vonatkozóan, hogy maguk a debreceniek milyen múzeumot szeretnének. Ez azért volt nagyon különös, mert a 2010-ben nyilvánosságra hozott tervekben már konkrétumok szerepeltek arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a múzeum, és a tervekben szerepelt az egyiptomi sírkamra és a szamurájház is. Ráadásul egy európai uniós pályázatot pedig nem lehetséges lakossági ötletek alapján módosítgatni a projekt befejezése előtt.

A projekt állásáról meg szerettük volna kérdezni Angi Jánost, a Déri Múzeum vezetőjét, de az igazgató mindössze egyetlen mondatos választ adott megkeresésünkre: „a Déri Múzeum felújítása ügyében nem történt előrelépés 2013-ban. Mind a fenntartó, mind a múzeum várja a pozitív fejleményeket”. Ezzel nem mentünk sokra, ezért Angi javaslatára megkerestük a fenntartó önkormányzatot is. A polgármesteri hivatal írásban közölte: „a Déri Múzeum modernizálása a régió európai örökségének bemutatása céljából című rekonstrukciós pályázat tervezett állandó kiállításainak szakmai koncepciója nem változott”. Mint írták, „a rekonstrukciós pályázat befejezésének jelenlegi határideje 2013. december 31. A pályázatban szereplő installáció fizikai megvalósításának és a kiállítások szakmai tartalma összeállításának az előkészítése megtörtént, a Déri Múzeum munkatársai készen állnak a megvalósításra. Jelenleg még arról folynak az egyeztetések, hogy mely szervezet a jogutódja, vagyis a kedvezményezettje a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által 2009-ben elindított rekonstrukciós projektnek”.

Arra a kérdésünkre, hogy Lakner Lajos bejelentésének értelmében megkérdezték-e a város lakóit, hogy milyen múzeumot szeretnének, a polgármesteri hivatal azt válaszolta: „a Déri Múzeum korábbi vezetése, illetve fenntartója tudomásunk szerint nem kezdeményezett párbeszédet a debreceniekkel, hogy milyen múzeumot szeretnének, mi csak arról tudunk beszámolni, hogy a jelenlegi vezetés milyen tervekkel készül. 2014-ben a debreceniek által hiányolt és igényelt két gyűjteményt szeretnénk megnyitni a nagyközönség előtt: az egyik a Déri György hagyatékára épülő néprajzi kiállítás, a másik a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által bezárt, országos jelentőségű irodalmi gyűjtemény újbóli megnyitása, állandó kiállítás keretében. Ezen túlmenően országos jelentőségű és évfordulóhoz kötött két kiállítással készül a Déri Múzeum a holokauszt-évforduló és az első világháború kitörésének évfordulója alkalmából. A felsorolás jól tükrözi, hogy a jelenlegi vezetés érzékeli a debreceniek elvárásait, elkötelezett a régóta húzódó problémák megoldására. Az elmúlt egy év során számtalan időszaki kiállítással sikeresen szolgálta ki az eltérő látogatói igényeket”.

Megkérdeztük azt is, hogy a határidők jelentős csúszása miatt az Európai Unió visszafizettette-e a támogatást, mire a hivatal így reagált: „a mi tudomásunk szerint visszafizetés nem történt határidőcsúszás miatt a pályázat során, de ennek a kérdésnek a megválaszolására a debreceni önkormányzat nem illetékes”. Hogy ki az illetékes? Azt nem tudni. A legfontosabb kérdés ebben az ügyben tehát továbbra is az: vajon azért késik-e a munkálatok befejezése, mert időközben „eltűnt” a pénz, vagy azért, mert a projekt megvalósítását hozzá nem értő módon végezték? Ennek a megválaszolása nehézségbe ütközik, hiszen úgy tűnik: az állam, a megye és a város úgy igyekszik lerázni magáról az egész problémakört, mint kutya a vizet. Ami érthető: hiszen ha végül mégis sikerülne „megtalálni”, hogy ki is a projekt kedvezményezettje, akkor meg lehet tőle kérdezni, hogy mi történt az Európai Unió több százmillió forintos támogatásával az elmúlt három évben.

Munkálatok a múzeumban