Áder ugyanis legutóbbi, december végi rádióinterjújában – konkrét dátum megnevezése nélkül ugyan, de – világossá tette, hogy a lehető legkorábbi időpontra írja majd ki a választásokat. Az államfő, a Magyar Rádiónak nyilatkozva, szándékát azzal indokolta, hogy mérlegelnie kell, mi a jó az országnak és az embereknek: egy hosszú kampány vagy az, ha minél hamarabb tiszta víz kerül a pohárba. „Jó, ha a választók minél több információ birtokában hozzák meg döntésüket arról, továbbra is ezt a kormányt szeretnék, vagy egy másikat, de ehhez nincs szükség nyolc-tíz hónapos versengésre” – fogalmazott Áder.

A választási eljárási törvény értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Ádernek e szerint vízkereszt, azaz január 6. és március 16. között kell meghatároznia az időpontot. A hatályos jogszabályok csak annyi korlátot szabnak, hogy a szavazást áprilisban vagy májusban kell megtartani, az időpont pedig nem eshet húsvétvasárnapra; ez utóbbi idén április 20. lesz. Áder dönthetne úgy, hogy a május 25-én esedékes EP-választásokkal egy napon tartja meg az országgyűlési voksolást is (ez jelentős költségcsökkentést és erősebb legitimációt adna), ennek azonban kicsi a valószínűsége.

Az bizonyos, hogy ha április 6-án lesznek a választások, akkor a Fidesz leváltására készülő demokratikus ellenzéki oldalnak alig egy-másfél hónapja van csak arra, hogy – ha akar – megegyezzen a szövetségben történő közös indulásról. Abban az esetben ugyanis, ha április 6-án lesz a voksolás, akkor a hatályos szabályok értelmében február 15-én kell megigényelni és két nappal később átvenni a képviselők indulásához szükséges ajánlóíveket, amelyeken már pontosan jelezni kell, hogy az adott politikus mely szervezet, szervezetek vagy szövetség színeiben indul.

Azt tudjuk egyelőre, hogy az MSZP és az Együtt–PM közös jelölteket állít a 106 egyéni körzetben, erről a két szervezet vezetője korábban szerződést is aláírt. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció – és több más kisebb ellenzéki formáció – azonban továbbra is a „teljes körű”, de legalábbis a minél szélesebb (elsősorban a mérhető támogatottsággal bíró DK bevonását jelentő) összefogás mellett érvel. Abban az esetben pedig, ha – legalábbis az egyéni körzetek szintjén – lesz valamiféle összefogás, akkor arról (már amennyiben közös jelöltként akarják feltüntetni az indulókat) február elején meg kell egyezniük a feleknek. Arra természetesen van lehetőség, hogy a választások előtt a külön, egymással is versenyben induló ellenzéki egyéni jelöltek visszalépjenek egymás javára, és így kevesebb induló legyen a kormány leváltásában érdekelt oldalon (ráadásul ezzel a már meglévő országos listájukat sem veszítik el), ez azonban nem egyenlő a többek által szorgalmazott „szövetségi összefogással”.

A Népszabadság számításai szerint ha az államfő a következő napokban április 6-ra valóban kiírja a választást, akkor a pártok bejelentését a Nemzeti Választási Bizottságnál már másnap meg lehet tenni, és a választási folyamatot meg lehet kezdeni. A választópolgári értesítők kiküldésére ebben az esetben január 24. és február 3. között kerülhet sor, a kampányt pedig formálisan február 15-én lehet megkezdeni; igaz, ez a hivatalos startpisztoly eldördülésétől függetlenül is zajlik. Az ajánlóíveket ebben az esetben február 17-től lehet átvenni az illetékes testülettől, leadni pedig március 3-ig kell. Az április 6-i választás esetén a pártoknak március 4-ig van lehetőségük országos lista állítására (ehhez adott mennyiségű megyében összesen 27 egyéni jelölt indulása szükséges). Az országos listák a választás napját megelőző körülbelül húsz napon belül válnak jogerőssé, ezt követően kezdődhet meg a kampány a közszolgálati médiában, és ehhez kapcsolódóan kapják meg az induló szervezetek és/vagy szövetségek az őket megillető állami kampánytámogatást.

Ez utóbbival kapcsolatos érdekesség, hogy a szövetségi politikában gondolkodó pártok súlyos millióktól esnek el, ha – ahogyan egyes szereplők szorgalmazzák – közös országos listát állítanának. Ha ugyanis – ahogyan az MSZP és Együtt–PM megállapodása tartalmazza – koordinált egyéni és külön listás indulásban gondolkodnak, akkor a listák után több százmillió forint állami kampánytámogatáshoz juthatnak a szervezetek, míg közös lista esetén osztozniuk kell. A Népszabadság forrásai szerint az MSZP-ben továbbra is megfelelően erősnek gondolják a Bajnai Gordonékkal kötött választási szövetséget, a 71 egyéni szocialista körzetből pedig a jövőben nem is kívánnak többet átadni. Az is tény ugyanakkor, hogy Molnár Zsolt budapesti pártelnök és kampányfőnök korábban – más szocialista vezetőkhöz hasonlóan – tett olyan kijelentést, mely szerint ha a tavasszal a DK tartósan öt százalék fölött lesz, akkor a politikai érdek is úgy kívánja, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Bajnai Gordon az újévi köszöntőjében szintén összefogást sürgetett, mondván: a győzelembe vetett hit csak úgy válhat elsöprő erővé, ha „a változást akaró sokféle szavazó képes egy tábort alkotni a győzelem érdekében”.

Minden jel arra mutat, hogy az államfő az április 6-i időpont mellett dönt