– Ha a pályázati eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán alig több mint egyharmadát tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a kétharmadot külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől – állapította meg Ángyán József. Elemzése szerint az egyes települések érdekérvényesítő képességében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan senki sem nyert, s vannak nyertesek, amelyek pályázói nemcsak a saját, hanem más községek vagy városok területeit is meg tudták szerezni. A legnagyobb vesztes a Csongrád megyei Baks – állapítja meg a tanulmány –, amelynek területéből a helyiek elől több mint ezer hektárt adtak bérbe egyetlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek. De idesorolható Alcsútdoboz, Bicske, Csincse, Kajászó, Ófehértó, Vál vagy éppen Vértesacsa is, e helységekben nagy, 300 és ezer hektár közötti állami területet kaparintottak meg máshonnét aspiráló pályázók. Erdőtelek, Hajdúszovát, Magyaralmás, Magyarpolány, Óbarok, Tetétlen, Vatta vagy éppen Vereb gazdálkodói elől is elvittek földeket idegenek. Ráadásul a fenti térségek közül jó néhányban már nem áll rendelkezésre több bérbe adható állami földterület, így a reményük is elszállt, hogy majd a második körben „vetnek eléjük” néhány falatot.

A nyertesek rangsorát Felcsút vezeti, amelynek pályázói – Mészáros Lőrinc polgármester, családtagjai és cége, a Búzakalász 66 Kft. (1327 hektár), Flier János és családtagjai (319 hektár), Tóth Ádám (108 hektár), a Friedman család (87 hektár), Schubert László (42 hektár) és Szilágyi János (17 hektár) révén – 37 nyertes pályázattal 1900 hektár állami földterület húszéves bérleti jogát szerezték meg. A második helyen Karcag áll (idevalósi a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor – a szerk.), amelynek pályázói 33 nyertes pályázattal 1132 hektár állami földterülethez jutottak. A Karcagon meghirdetett földeket, az országos gyakorlattól feltűnően eltérő módon, csakis karcagi pályázók tudták megszerezni – jegyezte meg Ángyán József.

– Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott területek teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett „néppárti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népességeltartó és -megtartó képességére, de a városokat is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is – összegezte tanulmányát Ángyán József.

S lássuk most, egy-egy megyére lebontva, milyen eredményekre jutott elemzésében a volt államtitkár. Azoknak a térségeknek az adatait is felelevenítjük, amelyekről korábbi jelentéseiben már említést tett, az eltelt időszakban ugyanis ezekben is történtek változások.

BÁCS-KISKUN MEGYE
Az 510 földrészletből álló, mintegy 12 674 hektár megpályáztatott területből eddig 53 településen, összesen 112 földrészleten, bérleti egységen hirdettek eredményt. Feltűnő, hogy a megpályáztatott terület több mint kilencven százalékán – bár a döntési határidő már lejárt – még nem hirdettek hivatalos eredményt. Ángyán szerint feltehetőleg a korábbi botrányok miatt lett feltűnően óvatosabb a tárca vezetése a döntések meghozatalával és közzétételével, ezért nem folyamatosan, hanem egyszerre fogja sokkolni a közvéleményt az eredményekkel. A legnagyobb, 154 hektáros birtokot, az összterület csaknem húsz százalékának a bérleti jogát a kecskeméti Karádi Tamás szerezte meg, őt követi Hubertné Fülesdi Emese Katalin Bajáról 92 hektárral, majd Pozsonyi Péter Dusnokról 58 hektárral. Ez a három érdekeltség nyerte el a megyében eddig bérbe adott területek mintegy negyven százalékát. A skála másik végén 20 hektár alatti terület bérleti jogához jutott 38 pályázó áll: ők a tanulmány szerzőjének szavai szerint „átlagjavító propagandaalanyok”, akik elaprózott, kicsi földeket szereztek meg.

BARANYA
A 296 földrészletből álló mintegy 8700 hektár megpályáztatott területből eddig 69 településen, összesen 95 bérleti egységen hirdettek eredményt. A legnagyobb nyertes Prettl Jánosnak, a Baranya megyei közgyűlés Fidesz–KDNP által delegált tagjának a családja. Ő maga földbérleti pályázatot nem adott be, de közvetlen családtagjai valamennyi beadott pályázatukkal nyertek. A megszerzett földek nagy, összefüggő egységeket alkotnak, átlagos nagyságuk 20 és 112 hektár között váltakozik. Bár formálisan és közvetlenül nem tartozik a Prettl-érdekeltséghez, de közös cégük révén feltétlenül ezen érdekkörhöz számítandó a megyei rangsorban harmadik helyezett Balogh Péter, Magyarszéken élő nyertes gazdálkodó is. Az ezüstérmet a Sertáp Kft. vitte el: a 2009-ben alapított s 2011 végéig Békés megyei, gyomaendrődi székhelyű, főként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég székhelyét minden bizonnyal a földbérleti pályázatok okán helyezték át 2011. december 19-én a 267 kilométerre lévő Alsómocsoládra. A cég ezután Alsómocsoládon és Felsőegerszegen a teljes meghirdetett területet, Vargán annak 74 százalékát, Szalatnakon pedig egyötöd részét szerezte meg a helyben gazdálkodó, földbérletre pályázó családok elől.

BÉKÉS
Itt eddig 674 földrészletre írtak ki földbérleti pályázatot. A nyertes a szeghalmi Farkasinszki család, amely Kertészszigeten, Szeghalmon és Vésztőn összesen 203 hektár, 5172 aranykorona értékű területhez jutott. Ez a vidékfejlesztési tárca által hangoztatott húszhektáros országos átlag több mint tízszerese. A megszerzett földek igen jó termőképességű szántók, legelők, és nagy, összefüggő egységeket alkotnak. A füzesgyarmati Gyulai Gábor, aki nyúltenyésztéssel kezdte a családi vállalkozást, majd áttért húsgalambtenyésztésre, Kertészszigeten és Szeghalmon 166 hektárnyi területhez jutott, a szintén füzesgyarmati Erdős István pedig ugyanitt 163 hektár föld bérleti jogát nyerte el.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
A 782 földrészletből álló mintegy 37 700 hektárnyi megpályáztatott területből eddig 71 településen, 291 bérleti egységen hirdettek eredményt. A legnagyobb nyertes a Gerzsánszki Lajos és családtagjai érdekeltségébe tartozó két cég, a Karmopol-Agro Kft., valamint a Mercato Finanszírozó Kft. 34 nyertes pályázattal. Összesen 774 hektár, 5174 aranykorona értékű állami földterület bérleti jogát szerezték meg. A Karmopol-Agro Kft. ezenfelül a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) listája szerint pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 34 állami földrészlet bérleti jogának birtokosa. Gerzsánszki Lajos ezenkívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Ófehértón a Gávavencsellőről Nyírmadára áthelyezett saját cégével, az Adrivikk Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel négy nyertes pályázattal 276 hektár állami földterület bérleti jogát tulajdonolja. A Gerzsánszki rokonság így eddig pályázati úton két megyében három tőkés társasággal – 38 nyertes pályázattal –1050 hektár állami földbérlethez jutott, s mindehhez pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel megszerzett, ismeretlen területnagyságú állami birtoktest is járul. Borsodban ezüstérmes Hagyacki József, aki magánszemélyként és Puszta Agro 2010. Kft. nevű cégével is pályázott, s összesen 622 hektár állami föld bérleti jogát nyerte el. Harmadik a Start 2003 Bt., amely három nyertes pályázattal 496 hektár állami föld bérleti jogát nyerte el. A cég tulajdonosa, Kanyok Attila 2010-ben Tiszaújváros fideszes polgármesterjelöltje, továbbá Mengyi Roland országgyűlési képviselő, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének közeli munkatársa.

CSONGRÁD
A Héjja Testvérek Kft. tizenegy nyertes pályázattal több mint ezer hektár állami földterület húszéves bérleti jogához jutott, és ezzel az itt bérbe adott területek csaknem 85 százalékát egymaga szerezte meg. Pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 107 darab állami földrészletet bérel. A kft.-t a Kongóból hazatelepült Héjja László és két testvére, idősebb Héjja István és Héjja József alapította 1993-ban: ehhez megvásárolták a Csongrádi Állami Gazdaság Baks környéki majorját, sertéstelepét és takarmánykeverő üzemét, továbbá tizenöt évre bérbe vették a majorhoz tartozó 2000 hektár állami földterületet. Azóta megvásárolták Csongrád város közvágóhídját, majd húsüzemét, valamint az Agro-Csongrád céget is. Agrártámogatásaikból ítélve is jelentős földterületekkel rendelkeznek, hiszen a legfrissebb adatok szerint mintegy 200 millió forint támogatást kaptak. Ángyán József megállapításai szerint a Héjja Testvérek Kft. nem kis vagy közepes családi gazdaság, hanem egy állattenyésztési és állatitermék-feldolgozási főprofilú, 3000 hektáron gazdálkodó, a termelés, feldolgozás és értékesítés teljes vertikumát kezében tartó nagyüzem.

FEJÉR
Itt a Csákvári Mg. Zrt. – a privatizált Csákvári Állami Gazdaság – tulajdonosai, vezető tisztségviselői és rokonaik taroltak: négy település – Csákvár, Magyaralmás, Vereb, Vértesacsa – valamennyi meghirdetett földjét, Óbarokon pedig azok egynegyedét szerezték meg, s az érdekkörhöz tartozó négy család tíz pályázója harminc bérleti szerződéssel összesen 1829 hektár, 39 845 aranykorona értékű területet kapott bérbe, ami a VM által hangoztatott húszhektáros országos átlagnak majdnem százszorosa. Ezüstérmes Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, építési vállalkozó, 2011 óta Felcsút polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, akinek családi érdekeltségei Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig mintegy egyharmadát szerezték meg. Mészáros helyi információk és sajtóértesülések szerint megvásárolta a Csákvári Mg. Zrt.-től azt a 11 hektáros majort, amely József főherceg egykori uradalmának majorsági központja, majd az egykori állami gazdaság göböljárási telepének központja volt.

HAJDÚ-BIHAR
Az NFA, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) Hajdú-Bihar megyében 2013. szeptember 1-jéig összesen 284 földrészletre írt ki földbérleti pályázatot. A legnagyobb nyertes Sain Krisztián, a Magosz Hajdú-Bihar megyei Ifjú Gazda Tagozatának Hajdúszoboszlón élő elnöke, aki négy nyertes pályázattal 124 hektár bérleti jogát szerezte meg.

NÓGRÁD
Száz hektárnál nagyobb területet két pályázó nyert el. Csáki Balázs, aki családjával, feleségével és három gyermekével Bercelen él, 28 éves fiatal gazdálkodó, öt nyertes pályázattal 169 hektár állami földterület bérleti jogát szerezte meg. Ángyán József szerint a fiatal gazda és családja valóban a Nemzeti Vidékstratégia célcsoportjához tartozik, s az állami földbérlet esetükben jó helyre került.

PEST
Itt eddig 378 földrészletre írtak ki földbérleti pályázatot. A sülysápi Nagy Ferenc az állami földek bérbeadásának mindkét formájában igen sikeresnek bizonyult: Kókán egy nyertes pályázattal 121 hektár területhez jutott, s további 12 darab, ismeretlen nagyságú állami földrészletet bérel.

SOMOGY
Itt tavaly szeptember 1-jéig 351 földrészletre írtak ki földbérleti pályázatot. A legnagyobb nyertes Ágh János, aki húsz éve az állami gazdaságtól vásárolt telepén elsősorban állattartással és az ehhez szükséges takarmánytermesztéssel foglalkozik. Családtagjaival – feleségével, fiával és sógorával, Bábonymegyerről, Siófokról és Somból pályázva – tizenkét nyertes pályázattal összesen 503 hektár szántót, gyepet, nádast bérelhetnek. A megszerzett földek egymással általában szomszédos, nagy, összefüggő egységeket alkotnak. A család tagjai ezenfelül pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 192 darab állami földrészletet bérelnek.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
Eddig 114 földrészletre írtak ki földbérleti pályázatot. Aranyérmes lett az Adrivikk Kft.: a Gávavencsellőn alapított cég székhelyét 2012. október 16-án, a pályázati időszakban helyezték át Nyírmadára, és főprofilját ekkor változtatták egyéb szarvasmarha-tenyésztésre. Képviseletre jogosult ügyvezetője, vezető tisztségviselője az a Gerzsánszki Lajos, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében családtagjai két cégével, a Karmopol-Agro Kft.-vel és a Mercato Finanszírozó Kft.-vel 774 hektár állami földterület bérleti jogát korábban már megszerezte. A cég az új székhelyről, Nyírmadáról négy nyertes pályázattal 276 hektár, 1266 aranykorona értékű állami földterület bérleti jogát szerezte meg Ófehértón.
Gál István állat-egészségügyi üzemmérnök Jándon családi gazdálkodásba kezdett a szövetkezet felbomlása után. Elsősorban állattenyésztéssel, tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, s két nyertes pályázattal 152 hektár állami földterület bérleti jogát szerezték meg a saját településükön.

VESZPRÉM
Eddig 247 földrészletre írtak ki földbérleti pályázatot.
A legtöbbet az Agro-Bos Kft. nyerte: a Devecser-Székpuszta székhelyű, főprofilját tekintve szarvasmarha-tenyésztő, ám emellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, valamint raktározással, ingatlan-bérbeadással és -üzemeltetéssel is foglalkozó cég Ajkán, Devecserben, Kamondon és Kolontáron összesen 533 hektár szántó, rét, legelő és egyéb földterület húszéves bérleti jogát szerezte meg. Az ezüstérmes Kiss József zirci pályázó, a volt zirci téesz egykori elnöke. A helybeliek szerint állatállománnyal nem rendelkezik, Balatonfőkajáron „lízingel” a pályázathoz állatokat. (Cikkünk megjelenése után a zirci Bakony MGTSZ annak közlését kérte, hogy Kiss József zirci vállakozó nem volt a helyi tsz elnöke, és az ő jelenlegi földügyleteihez a Bakony MGTSZ-nek nincs semmi köze.)

Felcsúti kerítés. A „kisgazdáknak” kívül tágasabb