Beszámolt arról is, hogy a 2014-es választáson nem lesz kampánycsend, átalakul a kampányfinanszírozás rendszere, és a kampányeszközök is korlátozottabbak lehetnek a jelenleginél. Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban – személyesen vagy levélben –, hol akar szavazni – határon belül vagy azon kívül –, majd ezt a dokumentumot visszaküldi – ismertette a menetrendet a fideszes politikus.

Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig, azaz nagyjából 2014 márciusának második feléig tart majd. Ez az eljárás a Fidesz szerint növelni fogja a részvételt a szavazáson. Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a regisztráció várhatóan gyengíti majd az állami népesség-nyilvántartást. Az "első vonalhúzás" november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak – részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.

A feliratkozás bevezetésének indokaként a politikus megerősítette: a határon túli új magyar állampolgárok – akik körülbelül félmillióan lehetnek addigra –, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok – legalább 250-300 ezren –és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek – akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen – voksolása csak így bonyolítható le. Kifejtette továbbá azt is, a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. Esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség. Összegzése szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni.

Az új választási eljárási törvény – amely egységesen tartalmazza majd az összes voksolás szabályát – várhatóan jövő hétfő este kerül az Országgyűlés elé, kikérik róla az Alkotmánybíróság véleményét, így decemberben megszülethet az új jogszabály, és 2013. január 1-jén hatályba léphet. Lázár János beszámolt a kampányt érintő változtatási tervekről is. Eszerint a kampánykiadások nagy részét az állam fogja biztosítani: a tervek alapján minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű – akár két-három millió forintos – hozzájárulást kap majd, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia, és ennek szankcionálása bekerül a büntető törvénykönyvbe (Btk.) is –részletezte a fideszes politikus, hozzátéve, hogy egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki. Az elképzelések között szerepel a kampányeszközök korlátozása is – folytatta –, felmerülhetnek például kereskedelmi hirdetési tilalmak, a közmédiában pedig ingyenes felületek biztosíthatók.

A megszűnő ajánlószelvény-gyűjtés helyett a jelöltté válás módjára szóba jöhet az a nemzetközi minta, amely szerint aki már tagja a parlamentnek, annak semmilyen ajánlásra nincs szüksége – ezt azonban ő személy szerint nem támogatja –, aki pedig nem, annak száz aláírást kell összegyűjtenie – ismertette, majd hozzátette, a lényeg az, hogy a jelenlegi ajánlási szabályoknál könnyebben lehessen jelöltté válni. A kauciót mint a jelöltté válás módját –ahogyan Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető – az államtitkár szintén nem támogatja. Lázár János azt is mondta, az ajánlószelvény-gyűjtés kiesése rövidíti a kampányt, hiszen a választás előtt 30 nappal derül ki, kik a jelöltek. A tervek között van az is, hogy az Országos Választási Iroda egy autonóm, a jelenleginél erősebb szerv legyen, az Országos Választási Bizottság megszűnhet.