Nemzetiségi regisztrációs csapda

Január elsejétől kérhetik felvételüket a kisebbségi névjegyzékbe azok, akik nemzetiségi listára szeretnének szavazni jövőre.

Jól meg kell fontolniuk, hogyan döntenek: ha nemzetiségiként regisztráltatják magukat, akkor pártlistára nem szavazhatnak. A papírforma alapján csak a cigányoknak és a németeknek van esélyük arra, hogy kedvezményes mandátummal képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. A kisebbségek parlamenti képviseletének ügye már több mint húsz éve megoldatlan. A kormányzat most megteremtette a lehetőséget, hogy a kisebbségek képviselői bekerüljenek az Országgyűlésbe, de a bírálatok szerint a nemzetiségek mindenképpen jobban jártak volna, ha nem teszi. Pontosabban, ha nem így teszi.

A kisebbségi polgárt arra kényszeríteni, hogy válasszon honpolgári vagy nemzetiségi identitása között, valójában olyan abszurd gondolat, amely csak az aktuális hatalom képviselőinek fordulhat meg a fejében – tiltakozott a Népszabadságban megjelent elemzésében Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, a PM (Párbeszéd Magyarországért) fővárosi képviselője. Mintha – tette hozzá – a határon túliaknak előírnánk, hogy csak akkor szavazhatnak nálunk, ha lemondanak az ottani szavazati jogukról.

Ilyen formában a roma politikusok jelentős része is határozottan elutasítja a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Hónapok óta folyik a Ne regisztrálj! elnevezésű kampány. A tiltakozók között van Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom alapítója és a Magyarországi Cigány Párt szóvivője, Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke, valamint Setét Jenő, az Ide tartozunk! mozgalom vezetője is.

Horváth Aladár lapunkban közölt szeptemberi írásában így fogalmazott: „Az országnak – a népnek, a társadalomnak – a legfőbb érdeke, hogy demokratikus, összetartó, önszerveződő közösségek alkossák. A romák szempontjából különösen létkérdés (volt), hogy a politika ne választhasson le minket a társadalomról, ne állíthasson szembe sem a többségi lakossággal, sem egymással minket.”

Óvatosabban nyilatkozik, de érezhetően nem mutat túlzott lelkesedést Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke sem. – Elegánsabb lett volna – jelentette ki kérdésünkre –, ha a kormány olyan megoldást talál, amely nem zárja ki, hogy a nemzetiségiek pártlistára is szavazzanak. A német nemzetiségi szakértők amúgy összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat. Némelyik fideszes politikus elszólására alapozva abból indultak ki, hogy jövő év április 6-án lesz a parlamenti választás.

Ebben az esetben a nemzetiségi választópolgárok március 23-ig kérhetik felvételüket a névjegyzékbe (akár a helyi választási irodánál személyesen, akár postai úton, akár a Nemzeti Választási Iroda honlapján keresztül). A tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség mindegyike csak egy listával indulhat, amit az adott kisebbség országos önkormányzata állít össze. Az érintettek a saját lakóhelyükön (illetve külképviseleteken) szavazhatnak, levélben szavazás nincs. És arra sincs mód, hogy két vagy több önkormányzat egymással összefogva, közös listával vágjon neki a választásnak.

Ami rögtön behatárolja a lehetőségeket. A németek úgy számolnak, hogy – amennyiben a választási részvétel hasonlóan alakul, mint 2010-ben – egy nemzetiségi jelöltnek nagyjából 19 ezer és 24 ezer közötti szavazatra lesz szüksége a kedvezményes mandátum megszerzéséhez. Csakhogy a legtöbb hazai kisebbségnek még a teljes létszáma is elmarad ettől: csak a két legnépesebb nemzetiségnek, a cigánynak és a németnek van tehát reális esélye. Bár a nemzetiségi képviselők szavazati jogot kapnak az Országgyűlésben, képviselőcsoportot nem alakíthatnak. Nem vehetnek részt vizsgálóbizottság munkájában, korlátozott továbbá az interpellációs joguk is.

Ráadásul nemcsak a Házbizottság, hanem más állandó parlamenti bizottságok munkájában sem vehetnek részt. Ugyanakkor külön bizottságot hoznak létre. Ennek más lesz a jogköre, mint az állandó bizottságnak: igaz, a nemzetiségi szószólók is helyet kapnak benne. (A nemzetiségi szószólók azokat a kisebbségeket képviselik, amelyek listát állítottak ugyan, de nem sikerült kedvezményes mandátumot szerezniük. A szószólók számára a Házbizottság engedélyezheti, hogy a nemzetiségeket érintő kérdésekben felszólaljanak a parlamentben, szavazati joguk nincs.)

Visszatérve a romákhoz: azzal,hogy a törvény az országos nemzetiségi önkormányzatot ruházza fel a listaállítás jogával, a cigányok esetében garantáltan fideszes érzelmű politikus lesz a jelölt. Hiszen az Országos Roma Önkormányzatnak Farkas Flórián az elnöke – fideszes parlamenti képviselő, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom vezetője. A cigány nemzetiségi listára bejelentkező választók így praktikusan csak a Fideszre szavazhatnak.

Nem tudhatjuk persze, hogy pártja milyen szerepet szán Farkas Flóriánnak. Előfordulhat, hogy helyette más fideszes roma vezeti majd a cigány nemzetiségi listát, ő pedig marad a Fidesz frakciójának tagja. Munkatársa korábban közölte: azonnal nyilvánosságra hozzák, ha eldőlt, hogy Farkas Flórián a roma nemzetiségi listán vagy a Fidesz színeiben indul-e. Mindeddig ez nem történt meg.

Setét Jenő
Setét Jenő
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.