Győr, a befogadó város

Győr 34 milliárd forintos költségvetéssel kezdte az idei évet, az esztendő végére – főleg állami és uniós pályázati pénzeknek köszönhetően –már ötvenmilliárdnál tart. Megvalósulni látszik a város, az egyetem és az Audi közösen használt jelszava: a jövő Győrben épül.

A jövőt persze mindenekelőtt főként az ipar és kultúrája által teremtett munkahelyek, a magyar átlaghoz képest erősebb létbiztonság, valamint a tárgyi és szellemi infrastruktúra jelenti. Borkai Zsolt polgármester szerint a nemzeti jövedelemhez jelentősen hozzájáruló városban letelepedő hazai és világcégek munkatársai joggal várják el, hogy lakóhelyükön igényes életmódhoz teremtsen feltételeket az önkormányzat.

Győrnek nyilván vannak irigyei, sokan felemlegetik, hogy fejlődésének indítósebességét a rendszerváltás idején kedvező földrajzi fekvése adta, ami nem feltétlenül érdem, sokkal inkább adottság. S ebben is van igazság. Ám hozzátartozik még néhány olyan meghatározó érték, amely nélkül Győr nem lett volna képes kiemelkedni a többi város közül. Azért tudta ki- és megtalálni önmagát, mert – elsősorban korábban kialakult ipari munkakultúrája eredményeként – fogadókész volt a modernségre, az európaiságra, az igényes, a hazai kreativitást és szellemi tőkét is felhasználó világcégek szándékaira.

Már a rendszerváltás előtt megtanulta befogadni a máshonnan érkezőket: a falvakból az iparba igyekvőket éppúgy, mint a külföldi vállalkozásokat. És velük együtt az új gondolatokat, értékeket.

Bölcsészettudományokban, valamint az alaptudományok művelésében és kutatásában Szeged, Debrecen, Pécs vitathatatlanul előtte jár, ám nem is ebben akar versenyezni velük. Győr mindenekelőtt a járműiparra fókuszál, az ahhoz közvetlenül vagy csak távolról kapcsolódó törekvéseket különösképpen támogatja. Ez persze nem teljesen veszélytelen vállalkozás az önkormányzat részéről, van kockázata: ha valamikor a járműipar az időként törvényszerűen bekövetkező átmeneti lejtmeneteknél tartósabb és meredekebb mellékútra kerül, akkor az a súlyosabb válság Győr egészét megtépázná: az oktatástól az ingatlanpiacon át, a művészetektől a sportig. Körültekintően és józan távolbalátással lehet tehát csak úton tartani a város fejlődését, s elkerülni a veszélyes defekteket. A hatásait mindmáig éreztető pénzügyi válság idején ez jól sikerült.

Az idén mindenesetre biturbóval gyorsít a 130 ezer lakost számláló kisalföldi megyeszékhely. A nagyszabású új járműipari, beszállítói fejlesztésekkel új munkahelyek jöttek létre az iparágban. A városstratégiai jövőkép alapján pedig egymást érik az alapkőletételek, egy év múlva már az önkormányzati, és részben állami, illetve uniós beruházások többségének a szalagjait is átvághatják. Ehhez persze szükség van a város és polgármestere lobbierejére, a miniszterelnök sportrajongására, a letelepedő világcégek érdekérvényesítő képességére.

A napokban elkezdik építeni a nemzetközi sportesemények megtartására is alkalmas fedett uszodát. Verseny-, tan- és külső medence tartozik hozzá. Ez a létesítmény is otthont ad majd a 2017-ben Győrben megrendezendő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak, melynek feltételei megteremtését nagy összeggel támogatja a kormány. Ezzel egy időben épül a multifunkciós csarnok, ebben a BL-győztes női kézilabdacsapat is játszik, de alkalmas lesz kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, fesztiválok, koncertek megszervezésére is. Már dolgoznak a Dunakapu tér megépítésén: a több tízezer embert befogadó, megújított rendezvénytér alatt háromszintes, 265 autót tároló mélygarázst alakítanak ki.

Ez a beruházás vitákat vált ki Győrben, egy városvédő csoport a múlt építészeti értékeit félti tőle. A Fejér Megyei Kormányhivatal a különböző feljelentések nyomán azonban úgy foglalt állást, hogy az egykori Füles-bástya környéke emlékeinek, értékeinek a megőrzése az elsődleges, nem pedig a bemutatása. Ennek következtében a feltárt romok többségét visszatemették, s csak a kisebbik részét mutatják be.

A város szociológiai szerkezetét is befolyásolja, hogy 1,6 milliárd forintból elkezdődött Győr egyik legszebb és leginkább elhanyagolt részének, az Újvárosnak a szociális és épületrehabilitációja. Mindezt igen tapintatosan kell végrehajtani, hiszen a lerobbant épületek jelentős részében többnyire halmozottan hátrányos helyzetű családok, jobbára romák laknak. Személyenként egyeztetnek velük a cserebérleményekről. Lakótelepi szociális bérlakásokat nem nagyon ajánlanak nekik, mert az érintettek érvelése szerint ez a fajta zártság idegen az életvitelüktől.

Az Újváros elején terül el az Európában is különleges zárt építészeti egységben található evangélikus Insula Lutherana, melynek teljes felújítása kiemelt kormányzati beruházás lett 4,7 milliárd forintból. Ezzel az összeggel együtt csaknem húszmilliárd forintot tud stratégiai fejlesztésekre költeni mostanában – a többségét egy éven belül – a folyók városa,mely a belvárosi utcák rendbetételére 700 milliót szán.

Borkai Zsolt úgy véli: az átgondolt stratégiai célok megvalósítását mindig felgyorsítják az aktuális nagyszabású események. Győrben most ilyen alkalomnak számít a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál. Ennek érdekében még sok, itt fel nem sorolt sportlétesítmény épül Győrött, jelentős állami támogatással.

A szigetekre szakadt Magyarországon a területi kiegyenlítést szorgalmazók némelyike szívesebben látná, ha az elmaradottabb térségek részesülnének a fejlettebb régióknak juttatott pénzekből. Ezt a szolidaritásból és igazságérzetből is táplálkozó filozófiát azonban nem igazolta a piac. Mesterségesen, a természetes fejlődés lépcsőfokait átugorva nem lehet olyan településeket létrehozni, melyek egy csapásra alkalmassá válnak a kiugrásra valamelyik szektorban.

Győr versenyelőnye jelentős, de visszafogása – történt már ilyen kísérlet például az önerőképességgel kapcsolatos pénzek elvonásával – nem hoz helyzetbe másokat. A Nyugat- és Közép-Dunántúlon működő külföldi cégek egy része próbálkozott a keleti megyékben, városokban üzemeket nyitni. Változó sikerrel tették, sokan egy idő után visszavonultak onnan.

Minden településnek más persze az adottsága, a lehetősége, máshoz van ereje, képessége. Azonban ahogy –Hankiss Elemér mozgalma ellenére – Magyarország egésze sincs kitalálva, ugyanúgy tétován lépked sok város és régió is. Márpedig Győr is csak önerejének megmutatása után jutott olyan uniós és állami pénzekhez, amely a város egészét gazdagabbá teszi másoknál.

Áldás van a városon?
Áldás van a városon?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.