Az értelemre kell hatnunk

A néző agyára hat: mégpedig az agynak arra a részére, amely gondolkodik, nem pusztán az érzelmeket dolgozza fel – így fogalmazza meg a jó közszolgálati csatorna mibenlétét Daniel Schneidermann francia újságíró, tévés.

Elsősorban a közszolgálati médiában tizenkét éven át futott kritikai műsorával, az Arret sur images-zsal (kb.: Álljunk meg egy képre) szerzett hazájában országos ismertséget.

A francia televíziózásban is nagy harc folyik a nézőkért a legnagyobb kereskedelmi (TF1, M6) és a közszolgálati csatornák (France Télévisions) között. A vezető kereskedelmi tévé esti híradója (az idei harmadik negyedéves adatok szerint) a korábbinál is nagyobb előnyre tett szert az állami France2-höz képest: kétmillióval többen nézik a 66 milliós országban (körülbelül hét- kontra ötmilliós a nézőszám).

– Általánosságban normálisnak tartom, hogy egy kereskedelmi csatornának nagyobb a műsorválasztási szabadsága. A közszolgálatinak viszont felelőssége, hogy a nézők értelmére hasson. Igaz ez a tévéhíradóira is: el kell, hogy gondolkodtassanak – mondta a televíziós szerkesztő, aki a budapesti Francia Intézet egy médiakonferenciájának szünetében válaszolt kérdéseinkre. Hozzátette: – Nem szabad viszont megfeledkezni arról sem, hogy készíthetek én akármilyen magasröptű programot, ahogyan meg is tettem, mégiscsak versenyhelyzetben vagyok a közmédiában a kereskedelmi tévékkel. Ezeken pedig vetélkedő vagy valóságshow megy ugyanabban az idősávban. Mindez tehát nem eredményez kiegyensúlyozott versenyhelyzetet. Az emberek este már fáradtak, oda kapcsolnak, ahol könnyedebben elszórakoztatják őket. Ezért az a véleményem, hogy legyenek a közmédia programjainak is könnyedebb, az érzelmekre apelláló részei: játsszunk, legyen nálunk is valóságshow. Nem az a célunk, hogy senki se nézzen bennünket. Rengeteg olyan program fut ma is a France Télévisions csatornáin, amelynek helye lenne a magántulajdonú tévékben is.

A franciáknál Magyarországhoz képest más a közmédia politikai szabályozása. Szocialista elnök, Francois Hollande lakja az Élysée-palotát, ahogyan baloldali az Ayrault-kormány is. – Mindenütt más rendszer működik. Franciaországban a közmédia csatornái nem kerülhetnek egyetlen politikai párt irányítása alá. Az egész politikai osztály gyakorolja a felügyeletet, ahogyan a hírműsorokban a balközép és a jobbközép mellett a radikális baloldal és a (szélsőjobboldalinak tartott) Nemzeti Front képviselői is rendszeresen megjelennek a képernyőn. Úgy mondanám, hogy nem egyetlen párt eszi meg a tortát, hanem a pártok osztoznak a szeletein –mondja az 55 éves Schneidermann.

Öt évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori államfő nemcsak a tévés szakmát, de a nézőket is meglepte a „reklám nélküli esték” bejelentésével: a közszolgálati France Télévisons este 20, illetve másnap reggel 6 óra között nem sugározhat ilyeneket, nem szakíthatja meg velük a műsorait. Ezzel Párizs az Európai Bizottsággal is vitába keveredett. Az EU végrehajtó szerve azt állította, hogy nem lehet a távközlési szektoron kívülre beforgatni a 0,9 százalékos különadót, amelyet az internetszolgáltatókra vetettek ki, hogy (legalább részben) finanszírozzák a köztévé reklámbevétel-kiesését. Az Európai Bíróság viszont a nyáron Párizs mellé állt a vitában, amikor kimondta a különadó jogosságát. A francia kormány pedig tartott az ellenkező előjelű verdikttől, és 1,3 milliárd eurót tartalékolt arra az esetre, ha vissza kell fizetnie az elmúlt évek bevételét.

– Az állampolgár a jövedelméből, az adóján keresztül finanszírozza a köztelevíziózást. Bonyolult történet, hogy legyenek-e reklámok az állami médiában vagy sem, én inkább annak a pártján állok, hogy ne legyenek. Persze válságidőszakban, amikor az államnak nincs pénze, nehezebb elfogadni a hirdetések teljes kiszorítását –magyarázza Daniel Schnei dermann.

Amikor a France5 csatorna 2007-ben megszüntette Schneidermann műsorát, a szerkesztő az internetre vitte át, @rret sur images néven és logóval. Megkérdeztük, milyen kihívást jelent ma a televíziózásnak, hogy a fiatal generációk egyre inkább nem a nagy képernyőn, hanem az interneten, laptopon, táblaképeken, okostelefonokon „fogyasztják” a médiát, követik a híreket. – A tévézésnek át kell alakulnia. Sokan, ha a tévében nézik is meg a műsort, azt is visszajátszásban teszik, nem az adásidőhöz igazodnak. Nagyon szomorú lenne, ha a hagyományos csatornák nem tennének valamit az internet javát szolgáló kimúlásuk ellen. Én mindenesetre a pártjukon vagyok – válaszolta.

Daniel Schneidermann: A tévézésnek át kell alakulnia
Daniel Schneidermann: A tévézésnek át kell alakulnia
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.