A törvényszék a közleményében emlékeztetett rá, hogy Kecskemétet 2012-ben jelölték ki az eljárás lefolytatására. Időközben azonban az ügyáthelyezés alapját képező rendelkezéseket – alaptörvény-ellenességre és nemzetközi szerződésbe ütközésre hivatkozással – az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette. A törvényszék álláspontja szerint ennek okán jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, amelyre e bírói fórum illetékességét alapítani lehetne. Ezért az ügy áttételéről határoztak, és a végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

A Hagyó-ügyet 2012 júliusa óta tárgyalják Kecskeméten, és ha az eljárást a fővárosban kell lefolytatni, az egész pert valószínűleg újból kell kezdeni. Kádár András, Hagyó Miklós védője kérdésünkre hangsúlyozta: az elmúlt másfél év mégsem megy veszendőbe, mert az eddig feltárt – elsősorban ügyfelére nézve kedvező – bizonyítékokat egy megismételt eljárásban is figyelembe kell venni.

Az ügyvéd jelezte ugyanakkor: kollégáival együtt már a kezdetektől fogva kezdeményezték, hogy a bíróság az AB-határozat megszületéséig függessze fel az ügy tárgyalását.

A védők a múlt heti alkotmánybírósági verdikt kihirdetése után egyeztettek arról, hogy milyen indítványt nyújtsanak be, a bíróság azonban megelőzte az ügyvédeket, és maga döntött az ügy fővárosba történő visszahelyezéséről – mondta el Kádár András. Szerinte nem is tehettek mást, ám a Fővárosi Törvényszéknek még határoznia kell arról, elfogadja-e a kecskeméti jogértelmezést. Ha igen, a per valóban újrakezdődik, amennyiben viszont nem, a Kúriának kell majd az illetékesség kérdésében állást foglalnia.

Amint korábban beszámoltunk róla, a múlt héten a Balassagyarmati Törvényszék is visszautalt egy a Fővárosi Törvényszékről vidékre áthelyezett büntetőügyet. A vádlottak illegálisan töltöttek le, illetve árultak az interneten szoftvereket, illetve zenét és filmeket, s ezzel többmilliárdos kárt okoztak. A napokban Szolnokon ugyanilyen döntés született egy vesztegetési perben, amelynek rendőr vádlottjai hivatali hatalmukkal visszaélve fogadtak el csúszópénzt. Nagy Gábor ügyvéd pedig arról tájékoztatott, hogy tegnap a Zalaegerszegi Törvényszéken született hasonló határozat egy fővárosból áthelyezett ügyben. A szintén rendőrök elleni hivatali visszaélés miatt folyó eljárásban már elhangzottak a perbeszédek, s az utolsó szó jogán a terheltek is beszélhettek. Így csak az ítélethirdetésre vártak, amikor a bíró váratlanul bejelentette: helyt ad a védelem indítványának, és – miután az alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel ellentétes eljárásban nem kíván döntést hozni – az ügyet átteszi a Fővárosi Törvényszékhez. Nagy Gábor ezt úgy értékeli, hogy sikerült áttörni egy gátat.

A Szolnokon hozott múlt heti döntés alapján az is valószínűsíthető, hogy az ugyancsak a fővárosból odadelegált Sukoró-per sem ott fog befejeződni. Ezt ugyanaz a bíró tárgyalja ugyanis, aki a múlt héten az N. László rendőr zászlós és 66 társa ellen folyó perben az illetékesség hiányát állapította meg. Ezért vélelmezhető, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének ügyében sem kíván majd ítéletet hirdetni.

Polt vizsgálódik

Lapunk értesülései szerint a Legfőbb Ügyészség már vizsgálja, miként tudnák megakadályozni azt, hogy az ügyáthelyzések miatt indokolatlanul elhúzódjanak az egyes tárgyalások, a már közvetlenül az ítélethirdetés előtt álló perek pedig újrakezdődjenek.

Az ügyészség azt követően határozott a vizsgálatról, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán több megyei törvényszék is visszaadta az eredetileg a Fővárosi Törvényszék túlterheltsége miatt hozzájuk áttett ügyeket. Bírósági és ügyészségi illetékesek azonban vitatják ezen intézkedések jogszerűségét, legalábbis azokban az esetekben, amelyekben nem olyan perről van szó, amelynek a tárgyalása valamely bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. A legfőbb ügyész elvileg élhet a „jogorvoslat törvényessége érdekében” törvényi felhatalmazással, és kérheti a Kúriától a törvényszéki döntések megváltoztatását: azt, hogy a megkezdett pereket ott fejezzék be, ahol az Alkotmánybíróság döntése előtt elkezdték azok tárgyalását.

A Legfőbb Ügyészségen nem kívántak találgatásokba bocsátkozni arról, Polt Péter él-e ezen törvény adta jogával. Csak annyit erősítettek meg lapunknak, hogy minden lehetőséget vizsgálnak.

Egyes bírósági forrásaink azt sem zárták ki, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) esetleg a visszaadott perek után küldi az azok tárgyalását vidéken megkezdő bírókat, így ugyanis nem kellene teljesen elölről kezdeni a pereket. Más források szerint azonban az OBH nem kíván ilyen mértékben beavatkozni, így –ha csak a legfőbb ügyész nem lép –az összes érintett pert újra kell majd tárgyalni a Fővárosi Törvényszéken. (F. Gy. A.)

Jön a megismételt eljárás?