Az OBH nem szól bele a bíróságok dolgába
Handó Tünde álláspontja szerint ha korábban egy-egy ügyben – egyébként törvényi felhatalmazás alapján – el is tértek az általános illetékességi szabályoktól, attól még nem válik kétségessé, hogy a bírók az egyedi döntéssel eléjük utalt esetekben is kizárólag a jogszabályok és a legjobb személyes meggyőződésük alapján döntenek, s a pártatlan és tisztességes eljárás elve sem sérül.
Az OBH elnökét azért kereste meg lapunk, mert a múlt héten a hivatal közleményben tudatta: nem érinti a folyamatban lévő eljárásokat az Alkotmánybíróság (AB) határozata, amely kimondta, hogy alaptörvény-ellenes volt és nemzetközi szerződésbe is ütköztek a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi rendelkezések, amelyek szerint törvényes – tehát jogszabályban előre meghatározott – bírájától egyes esetekben elvonhattak pereket. Pár nappal később azonban vidékről visszautaltak az illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék elé egy olyan büntetőügyet, amelynek tárgyalására korábban a Balassagyarmati Törvényszéket jelölte ki Handó Tünde.
Kérdésünkre az OBH elnöke hangsúlyozta: az AB a parlament által még nyáron hatályon kívül helyezett rendelkezésekről döntött, az ügyáthelyezésről hozott egyedi határozatokat azonban nem semmisítette meg. A testület álláspontja ugyanis az volt, hogy „az eljáró bíróság kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”, tehát arra, hogy érdemben milyen ítélet születik. Ezzel az OBH-elnök szerint az alkotmánybírák is megerősítették, hogy a bírák az ország bármely pontján ugyanúgy képesek pártatlan ítéletet hozni.
Mindezzel kapcsolatban Handó Tünde hangsúlyozta, hogy még a korábbi legfelsőbb bírósági elnök, az OBH jogelődjének tekinthető Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) is vezető Baka András kezdeményezte: kapjon felhatalmazást arra, hogy kivételesen – az általános illetékességi szabályoktól eltérve – maga jelölhesse ki az adott ügyben eljáró bíróságot. Ezt azzal magyarázta, hogy valamiképpen tehermentesíteni kell a jelentős ügyhátralékkal küzdő központi régiót, tehát a fővárost és Pest megyét.
Kezdeményezése alapján a parlament – az LMP-frakció, két független és egy MSZP-s képviselő összesen 16 ellenszavazata mellett –elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint 2011 januárjától Baka az eljárás lefolytatására más bíróság kijelölését kezdeményezhette az általa vezetett Legfelsőbb Bíróságon, illetve a legfőbb ügyész is dönthetett arról, hogy az eljárás mielőbbi befejezése érdekében hol emel vádat –emlékeztetett Handó Tünde. Az AB 2011 decemberében pedig csak az ügyészség e jogosítványát találta alkotmányellenesnek.
Azt viszont senki nem kifogásolta, hogy a korábbi főbíró addigra 13 perben hozott döntést ügyek áthelyezéséről, Handó Tünde tehát határozottan cáfolja, hogy e jogintézmény ellen szakmai körök általában tiltakoztak volna. Miután a jogalkotó nem határozta meg a bíróság kijelölésének részletes szabályait, 2012. januári hivatalba lépése után azt is maga kezdeményezte, hogy bocsássanak ki legalább ajánlást az ügyáthelyezés rendjéről, s a tervezett döntéseket a Kúriával is véleményeztette, bár erre semmi nem kötelezte.
E szerint pert csak az érintett bíróság elnökének kezdeményezésére lehetett máshová áthelyezni, feltéve, hogy abba a fogadó bíróság is beleegyezett, és ott az ügyek száma az országos átlagnál kisebb volt. Februártól Handó Tünde e dokumentum szerint járt el, júliustól pedig már törvény szabályozta az OBH elnökének ügyelosztási jogkörét, biztosítva a fellebbezés jogát is. Állítja, hogy akkor sem általában a bíróság kijelölésének lehetőségét, hanem egyes konkrét döntéseit támadták, amit jogászként természetesnek tartott.
Idén nyáron – nem kis részben nemzetközi nyomásra – hatályon kívül helyezték az ügyáthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket, így ezzel a vita lezáródott, s ezen az AB két hete hozott határozata sem változtatott semmit – állítja Handó Tünde. A folyamatban levő ügyeket pedig szerinte ott kell befejezni, ahol azok a korábbi bíróságot kijelölő határozatok szerint kezdődtek. Ezért sajnálatosnak tartja, hogy most az egyes perekben közreműködő ügyvédek független szakértőként igyekeznek az alkotmánybírósági verdiktnek az általuk képviselt vádlottak számára kedvező értelmezést adni.
Handó Tünde ugyanakkor kiemelte: a bíróságokat érintő alkotmánybírósági döntés kapcsán tájékoztatást kell adniuk az OBH álláspontjáról, de ez nem érinti a bírák azon jogát, hogy szabadon döntsenek. Ha tehát valaki úgy véli, az AB mostani határozatából az következik, hogy a korábban áthelyezett ügyet vissza kell utalnia az eredetileg illetékességgel rendelkező bíróság elé, ezt megteheti, és ezzel az OBH-nak nincs dolga. Tehát az elnök szerint a Balassagyarmati Törvényszék döntése után kialakult helyzetet sem a bírósági hivatalnak kell megoldania.
Egyébként 2011-től összesen 55 esetben – ezek közül tíz büntetőper – született egyedi döntés bíróság kijelöléséről, és ezek hetven százaléka jogerősen befejeződött, nyolc büntetőeljárás viszont még folyamatban van. Ezek mindegyike kiemelt – míg néhány, például a Hagyó-ügy nagy közérdeklődésre számot tartó – ügy, és az AB-döntés értelmezése ezeknél jelenthet gondot. Ha pedig az illetékességi szabályokat a törvényszékek eltérően értékelnék, a végső szót a Kúriának kell majd kimondania.
