'A demokráciát az ebédlőasztalnál tanultam'
– Azt, hogy Antall József Intézet, 2005 őszén írtam le először – meséli Antall Péter az előzményekről. – Akkor már láttam, hogy a Magyar Demokrata Fórum belátható időn belül kikerül a parlamentből, és az Antall nevet értékesebbnek tartottam annál, hogy így vesszen oda. Át akartam menteni, méghozzá az egyetemi szférába. Láttam a Corvinuson az egyetemi világot, sokat beszélgettem hallgatókkal. A saját élethelyzetem is elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy – annak ellenére, hogy elkönyveltem magam művészembernek – el kell kezdenem menedzseri munkát is végezni, ha nem szeretném, hogy Antall József az MDF-es pártpolitikai csatározások áldozata legyen.
Elkezdtem hát szervezni az Antall József Tudásközpontot – meséli. – Azzal mentem Mészáros Tamáshoz, a Budapesti Corvinus Egyetem akkori rektorához, hogy kössük össze a Corvinusszal az Antall-brandet. 2009-ben folytattuk e beszélgetést a rektor úrral, óvatosan érintettük, hogy édesapám keresztény-konzervatív miniszterelnök volt, és kormányzása idején sokak szemében olyasvalaki, aki az „úri Magyarország” és a Horthy-korszak restaurációját kísérelte meg. Azt mondtam a rektor úrnak, hogy távol tartom a napi politikától az intézetet, a tehetséggondozás a fontos számomra – emlékszik vissza Antall Péter, és elmeséli: Margaret Thatcher már nem volt miniszterelnök, amikor Tokióban egy szállodában laktak Antall Józseffel.
– Felvették a kapcsolatot azonnal, s leültek beszélgetni. Édesapám szerepel is Thatcher emlékkötetében. Ez is az Antall-brandhez tartozik. S hogy mi is az Antall-brand? – Amikor 2009 kora tavaszán Brüsszelben az Antall-szárny avatási ünnepsége volt, szemben velem Jacques Santer kereszténydemokrata politikus, egykori luxemburgi kormányfő ült, kettővel arrébb Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, s másnap ott volt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is. Ezt jelenti az Antall-brand. Egyfajta kapcsolati rendszert. Mi olyanokat is meg tudunk szólítani, akiket esetleg az egyetem nem tudna – mondja Antall Péter.
Ő a Corvinuson is afféle fotóművészként volt elkönyvelve, annak ellenére, hogy a diplomája szerint politikai elemző. – Meg kellett törnöm ezt a képet – mondja. Ebben aztán nagy segítséget nyújtott, amikor 2010-ben ismertté vált a tudásközpont tiszteletbeli elnökségének névsora: a tiszteletbeli elnök Helmut Kohl volt német kancellár, az elnökség tagjai pedig mások mellett Tadeusz Mazowieczki volt lengyel miniszterelnök, Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, a Belga Királyság volt miniszterelnöke, Zbigniew Brzezinski, az Amerikai Egyesült Államok egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója, Erhard Busek egykori osztrák alkancellár, Erwin Teufel, Baden-Württemberg tartomány volt miniszterelnöke, Pálinkás József MTA-elnök, valamint Kuvait egykori miniszterelnök-helyettese, Mohamad Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk.
A tudásközpont formáját tekintve alapítvány, melyet Antall Józsefné alapított, de vállalta a kurátorságot Rostoványi Zsolt, a Corvinus jelenlegi rektora, Kurali Zoltán, a Deutsche Bank AG magyarországi vezérigazgatója (a közép-európai régió és Izrael tőkepiaci vezetője), Kis Norbert, a Corvinus volt rektorhelyettese és Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank elnöke is. Az Antall-kormány volt miniszterei is „érdekesnek” tartották a kezdeményezést, és drukkolnak, kívülről. – Az Antall-generációt kötöttem össze a 80-as évekével, sőt a tudásközpontnak van olyan gyakornoka, aki 1993-ban született. És olyan is, aki több nyelven beszél, diplomás, és egy párizsi divatvilágcégnek dolgozott korábban – mondja a volt miniszterelnök fia.
És a tudásközpont mérlege így, 2013 végén: V4-államfők, német pénzügyminiszter a Corvinuson, Erasmus Expo, Dunai Regatta, Közel-Kelet-konferencia, nyári egyetem, kül- és biztonságpolitikai konferencia – Antall Péter szerint mind-mind áttörés. A központ egyre népszerűbb az egyetemisták és a szakma képviselői körében is, ami számos – minél szerteágazóbb területeket lefedni kívánó – egyéb programjának, a Forum Corvinum néven futó közszereplőképzésnek, a Diplomata Klubnak, a Karrier Akadémiának, valamint a Kül- és biztonságpolitika első kézből című előadás-sorozatnak és vitakörnek is köszönhető. A könyvkiadás is egyre fontosabb szerepet játszik a tudásközpont tevékenységében: idén Brzezinski Stratégiai vízió című könyvének magyar nyelvű változata jelent meg, jövőre pedig Kissinger Kínáról szóló könyvével indul a félév. Már foglalkoznak Helmut Kohl, Ronald Reagan, Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov és George W. Bush emlékiratainak magyar nyelvű közreadásával, 2014-ben pedig a hidegháború vége és a rendszerváltozás évfordulója mellett az EU-csatlakozásról is különféle rendezvényeken emlékeznek meg.
„Aki ismer, tudja, hogy soha nem keverem össze az eszközt és a célt, van stratégiánk és taktikánk. Nagyon sokat beszélgettem a hallgatókkal, gyűjtöttem az információkat. A Diplomata Klubban például borkóstolót tartottunk, hogy oldja a hangulatot, s hogy a hallgatóknak legyen alkalmuk kötetlen formában nagykövetekkel beszélgetni, karriert tervezni. A vendégünk volt a brit nagykövet és mások is.”
Antall Péter tudja, hogy a rendszerváltáskor a napi politikai küzdelmekben Antall Józsefet „ekézte” a balliberális oldal. – De hát ez része a politikának – teszi hozzá. – Mára világossá vált azonban, hogy Antall József értékeket testesített meg. Az édesapám européer volt, és atlantista. Miközben édesapám arabistának is tanult, a Közel-Kelet is foglalkoztatta, Kína azért nem volt számára az előtérben – s ezt sokan fel is rótták neki –, mert közel voltak még a Tienanmen téri események. Ami az orosz kapcsolatokat illeti, Borisz Jelcin elnökkel, aki bocsánatot is kért 1956 miatt, kifejezetten jó viszonyunk volt – meséli.
Antall Péter azt mondja: ő a demokráciát az ebédlőasztalnál tanulta. Sokan kérdezték tőle, nem szeretne-e aktív politikus lenni – Bajnai Gordonnal is volt egy beszélgetése –, de sokkal jobban érzi magát az egyetemi szférában, mint a pártpolitikában. Annak ellenére is, hogy annak idején Dávid Ibolya igazságügy-miniszter tanácsadója volt a minisztériumban, és közelről látta a közigazgatást. Orbán Viktor miniszterelnökkel legtöbbször ünnepi alkalmakkor találkozik, de Kötcsére, a polgári piknikre meg szokták hívni. Antall Péter a „komoly politizálást ad acta” tette, hiszen a tudásközpont még nincs azon a szinten, hogy nélküle is működhetne. Szerinte az Antall név legitimációt ad, amolyan dobbantó, de – mondja – „nem csak én repülök vele, hanem azok, akik velem dolgoznak, a hallgatók is”.
