MTESZ-székház: az újjáépítés foghíja

Bizonytalan ködbe vész a Kossuth tér déli részén álló MTESZ-székház átépítése, holott átadását jövő tavaszra tervezték, amikorra a kormányszándék szerint a mélygarázs, a térszint alatti látogatóközpont és a parlamenti múzeum is elkészül.

Csakhogy az ingatlan számos per tárgya. A négy tulajdonos egymást is perli, ráadásul az MTESZ három évvel ezelőtti eladása is a bíróságon landolt.

Így aztán hiába csoportosított át a kabinet tavaly júniusban egymilliárd forintot a székházépület tulajdonjogának megszerzésére, azzal a felkiáltással, hogy novemberre meg kell szerezni az ingatlant. Az épület ugyanis még mindig nincs állami tulajdonban.

– A bonyolult tulajdonosi struktúra és a tulajdonosok közötti perek miatt csúszik az átépítés – ismerte el Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítésével megbízott Steindl Imre Program (SIP) vezetője.

Az 1972-ben épült székház hatvan százalékát eredetileg a Magyar Gazdasági Kamara (MGK) kapta használatba, míg a fennmaradó 40 százalékán a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) rendezkedhetett be. A rendszerváltozáskor törvénnyel rendezték a társadalmi szervezetek ingatlanhasználatát. Az MTESZ és az MGK előbb ingyenes használatba, majd tulajdonba kapta az épületet. AzMGK tulajdonrésze a kilencvenes évek végén jogutódlással az újjászerveződött Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (MGYOSZ) került. De nem teljesen. Egy részét az állam kebelezte be, ami miatt a szövetség bírósághoz fordult. A per még nem zárult le. (Az épület tulajdonlapján ez a terület szerepel kizárólagos állami tulajdonként.)

Az egyre gazdaságtalanabbul működtethető épület üzemeltetését is végző MTESZ az új évezred hajnalára súlyos pénzügyi válságba süllyedt. A helyzet orvoslása érdekében felkérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t egy új üzemeltető kijelölésére. Majd sürgősen vevőt keresett ingatlanaira. Csakhogy az eladás balul sült el. Az MNV azóta sem járult hozzá az értékesítésekhez, illetve a vevők tulajdonjogának bejegyzéséhez.

Egyik hitelezője decemberben kezdeményezte az MTESZ felszámolását. Az adott cég tartozását ugyan sikerült rendezni, de a szövetség idén maga kérte a felszámolást. Az elhúzódó eljárást látva a kormány novemberben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette az MTESZ-t – a szövetség adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez „nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek” fűződik –, jelentősen felgyorsítva ezzel az ügymenetet.

– Az MGYOSZ az épület egyik tulajdonosaként három éve tárgyal az állam különböző képviselőjével a székházban lévő tulajdonrészének átadásáról – magyarázza Wimmer István, a szövetség főtitkára. – Bár az egyeztetések az utóbbi időben kétségtelenül sűrűbbé váltak, és a szövetség minél előbb szeretne megegyezni, de egyelőre nem jelenthető ki, hogy a feleknek sikerült volna megállapodniuk.

A Kossuth téri épület időközben szinte teljesen kiürült. A jelentős közműtartozásra tekintettel az üzemeltető novemberben beszüntette a szolgáltatást, így nincs fűtés, világítás, takarítás. Az MTESZ után az MGYOSZ is kiköltözött az épületből. A hurok tehát egyre jobban szorul. A kormány kétségtelenül minden eszközt – törvényhozás, ellehetetlenítés stb. – bevet a vágyott tulajdonszerzés érdekében. Érthető, hiszen már csak ez az épület lóg ki a Kossuth tér korabelire fazonírozott új arculatából. A szomszédos Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete – az egykori Wellisch-palota – már burok alatt szépül. A kormányzati szándéknak megfelelően visszakapja eredeti tetőidomát, kupoláit és megújul a teljes homlokzata is.

Az MTESZ-székház új építészeti megjelenését már a nyáron „vizionálni” kellett volna, párhuzamosan a szerzői jogok rendezésével. De egyelőre az sem eldöntött kérdés, hogy a teljes épületet átépítik, vagy csupán új homlokzatot kap. A homlokzatcsere Wachsler szerint nemcsak a takarékosság miatt tűnik valóságosabb lehetőségnek, mint egy új épület felépítése, hanem azért is, mert „jelentős kihívás” lenne új épületet emelni a metró fölé. Mint ismeretes, az Országgyűlés két éve határozott a Kossuth tér átépítéséről. A tér új arculata valójában az 1944 előtti időszak rekonstrukciója lesz. A programra 24 milliárdot szán a kormány. A rendkívül szoros határidők tarthatósága érdekében a beruházást kiemeltté nyilvánították, így a projektre speciális szabályok vonatkoznak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.