A tegnapi közgyűlés alaphangulatát viszont a Bálna alvállalkozóinak akciója adta meg. Az érintett cégek képviselői továbbra is a főváros által korábban lehívott egymilliárdos, úgynevezett jól teljesítési bankgarancia visszafizetését követelték „Hol a pénzünk?” feliratú fehér pólókban. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes ismét elmondta: sérelmeik orvoslása meghaladja a főváros törvényes lehetőségeit. Tarlós István főpolgármester szerint a vállalkozókat valaki félrevezette, de – tette hozzá – bizonyosan nem ők. A tiltakozók így újfent üres kézzel távoztak, de legalább rendőri ráhatás nélkül.

De az ülés ezek után még mindig nem kezdődhetett meg. Kaltenbach Jenő (PM) feldúltan kért magyarázatot ugyanis arra, hogy miképpen szavazhatnának felelősen a képviselők, ha az egyébként is emészthetetlenül sok, 120 előterjesztés felét közvetlenül az ülés előtt kapták kézhez. Így elolvasni sincs idejük. Tarlós István erre azt válaszolta, hogy az ellenzéknek nem kötelező szavaznia, kiválóan megvilágítva ezzel a közgyűlés helyét és szerepét a fővárosi döntéshozatalban. A többségben lévő kormánypárti képviselők mindenesetre mindent megszavaztak, ami a nap folyamán elébük került. Gombnyomkodási szerepükből még a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának bővítése sem zökkentette ki őket, holott ez kétségtelenül újabb lépés a Fidesz-frakció bizalmát élvező Vitézy Dávid vezérigazgató gyengítéséhez, a főpolgármesteri befolyás erősítéséhez. A testületbe egyébként beemeltek egy autópálya- és repülőtéri leszállópálya-építésben jártas nyugdíjas mérnököt, a múzeumi negyed megvalósítását végző Liget Budapest Projektiroda igazgatóját és bekerült Tarlós tanácsadója is. Tarlós szerint ezzel megerősítették a szakmai kontrollt.

Ezután gyorsan megszavazták újabb 17 épület, szobor díszkivilágítását, köztük állami és egyházi intézményekét. Mindez egy százalékkal emeli a 200 milliós költséget, mivel az épületek tulajdonosai nem fizetnek ezért a városnak. Gyorsan döntöttek a Városliget forgalmi rendjének újraszabályozásáról, s leszavazták a múzeumi negyedről szóló törvény közgyűlési vitáját indítványozó ellenzéki javaslatot, mondván, ha a kormány eldöntötte, akkor már nincs is miről beszélni.

Kicsit később Tarlós néhány „nyomást mér az elmémre”-típusú kifakadás után azt közölte Horváth Csaba szocialista frakcióvezetővel, hogy a Széll Kálmán tér átépítésével csupán az ő, még 2002-ben tett ígéretét váltják valóra. Ezért a kijelentésért egyébként előre bocsánatot kért. Vitézy Dávid szerint soha nem állították, hogy 5 milliárd alatt megvalósítható a tér újrafazonírozása. Csak éppen elsőre nem kaptak több pénzt 1,8 milliárdnál erre a célra a kormánytól. De ahogy múlt az idő, úgy lett egyre több a pénz, s a BKK ezt előre látta. Biztosan azt is tudták előre, hogy a tervek közül kiesik a káposztásmegyeri és a békásmegyeri projekt, és az onnan „leeső” pénzt is a térre költhetik. Csak az nem világos, hogy akkor miért kellett most módosítani a szerződéseket. A közbeszerzési tender novemberi (!) kiírásához viszont már csak néhány engedélyrészlet hiányzik. Tarlós István néhány hetes késésről beszélt, holott a tendert az eredeti ütemterv szerint lassan egy éve ki kellett volna írni.

Az idén szeptemberben végleg bezárt Vidám Park területének nagy része elzárt zónává válik jövőre. A hasznosított területen karámokban tartható állatokat helyeznek el. A régi játékok közül várhatóan csak a körhinta üzemel majd. Az állatkert erre is kért néhány tízmilliót.

Mintegy mellékesen néhány áremelésről is döntöttek tegnap a városatyák. Így jövőre 2,4 százalékkal emelkedik a budapesti teherforgalmi behajtási díj, ugyanennyivel a közétkeztetés (az óvodások és általános iskolások napi háromszori étkezése 312, illetve400, akollégistáké 680 forint lesz). A szociális temetéshez megnyitják a csepeli temető tartalék területét, a pluszköltségekre 150 millió forintot kap a temetkezési intézet. Jó hírként bejelentették, hogy 80 millió forintot kap Budapest a hajléktalanok ellátására. Rossz hírként, hogy állami kézbe adják az Operettszínházat. Az aggódók megnyugtatására: a közgyűlés támogatta Németh Szilárd csepeli polgármestert a Szabadság oszlopának felállításában. Az erre alakult ideiglenes bizottság 10 milliót kapott e fontos projekt előkészítésre. A fővárosi önkormányzat viszont, az állami adósságátvállalást követően, 20 milliárd forint keretösszegben – a jelenleg folyó beruházások finanszírozását célzó – hitelek felvételére ír ki tendert hamarosan. A képviselők még projektlistát se kaptak a döntéshez.

Hoppon maradtak