Gazsó L. átszervezte a távirati irodát
Az átszervezésről semmitmondó közlemény került ki az MTI honlapjára. E szerint „a nemzeti hírügynökség függetlenségének erősítése érdekében, az európai uniós normák és a magyar médiatörvény alapul vételével az MTI Zrt. szakmai erősítéséről döntött a vállalat vezetése. Az MTVA és az MTI együttműködési megállapodásának módosítása révén tovább erősödik a szerkesztői munka a hírügynökségi területen, elbocsátásra nem kerül sor. Az MTI Zrt. ezáltal az eddiginél is alkalmasabbá válik arra, hogy a hírszolgáltatás jövő évi jelentős kihívásainak – az országgyűlési, EP- és önkormányzati választásoknak – eredményesen megfeleljen.”
A közmédia átszervezésének részeként a korábban ötven fő alá zsugorított nemzeti hírügynökség létszámát most újra megemelték, igaz, csak 12 személlyel. A közmédia csaknem kétezer dolgozóját foglalkoztató Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírügynökségi szekciójából került vissza 12 szerkesztő az MTI Zrt.-hez. Erre azért volt szükség, mert a korábban lecsupaszított hírügynökségben maradt szerkesztők, akik kiadták az MTVA-s hírügynökségi kollégák írásait, már túl kevesen voltak ahhoz, hogy a hírek gyorsan eljussanak a felhasználókhoz. Ez az egész „szakmai katyvasz” a 2010-es kormányváltás után elfogadott új médiatörvény következménye, amikor a négy közmédia – az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI – összes dolgozóját és vagyonát bepakolták az MTVA-ba, a nagy múltú intézményeket pedig egy-egy ötvennél kevesebb embert foglalkoztató csontvázintézménnyé zsugorították, de az MTI-nél tartották az MTVA-s hírügynökségi kollégák írásainak ellenőrzését és kiadását. Évek óta nyilvánvaló, hogy ez a rendszer szakmailag tarthatatlan, de a törvényi bebetonozás miatt megváltoztathatatlan.
A hírügynökségi munkatársak egy részében megdöbbenést keltett, hogy Gazsó L. Ferenc „félretette” az MTI hírigazgatóját, az új struktúrában hírfőszerkesztőjét, Pach Ferencet, akit a társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőnek nevezett ki. Pach több mint egy évtizedig töltötte be a posztot, s a munkatársak a vezetőség egyik utolsó szakmai bástyájaként tekintettek rá. Helyére Toót-Holló Tamás került, akit a Médiatanács az elmúlt években több alkalommal is jelölt a vezérigazgatói posztra, bár csak formálisan, mert nyilvánvalóan előre le volt játszva, hogy először Belénessy Csaba, majd Galambos István, végül Gazsó L. Ferenc lesz a hírügynökség vezetője. A többi jelölt csak „biodíszlet” volt a procedúrában. A mostani átszervezés részeként az MTI Zrt.-ben új szerkesztőségvezetőket is kineveztek.
Gazsó L. kinevezése az MTI élére a közmédián belüli hatalmi átrendeződés része. Október közepén meglepetést keltett, hogy hirtelen távozott posztjáról Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója, mert Karas Monika, a Médiatanács új elnöke, aki az MTVA vezérigazgatójának munkáltatói jogait gyakorolja, új feladatra kérte fel. Ő lett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vagyongazdálkodási, stratégiai és struktúrafejlesztési vezetője. Böröcz a nemrégiben elhunyt NMHH-elnök, Szalai Annamária bizalmasa volt. Szakmai körökben azóta is egyöntetű az a vélemény, hogy Böröczöt leváltották, félretették.
A médiaszolgáltatási alap új vezérigazgatója Szabó László Zsolt lett, aki az első Orbán-kormány idején a köztévé elnöke, később az Echo TV vezérigazgatója volt. Helyettesének Galambos Istvánt, az MTI korábbi vezérigazgatóját kérte fel, aki korábban a Lánchíd Rádióban volt hírszerkesztő és hírműsorszerkesztő. Galambos kinevezésével új feladatot kellett keresni Gazsó L. Ferencnek, aki addig az MTVA tartalom-előállításért felelős vezérigazgató-helyettese volt, és a korábbi vezető, Böröcz István bizalmi emberének számított. Gazsó ezek után kapta meg az MTI vezérigazgatói posztját.
