Egy brazíliai út nyomában
A közelmúltban száz ország tudósai, döntéshozói és tudománydiplomáciai szakértői tanácskoztak Brazíliában. Ez rendkívül fontos volt a túlélésükért küzdő magyarországi felsőoktatási intézményeknek: Brazília ugyanis százezer hallgatót küld külföldre tanulni – értük folyik most a verseny.
A hazai közvélemény mégis fanyalogva fogadta az Index közelmúltbeli beszámolóját arról, hogy e konferenciára a Pécsi Tudományegyetem népes delegációt utaztatott, amely nemcsak a tanácskozás idejére váltott jegyet, hanem három hétre. A 18 fős küldöttség útja azért vágta ki a biztosítékot, mert az egyetemen nemrégiben csoportos létszámleépítést jelentettek be. A közvélemény hangulatára ráérezve a Pécsi Stop című portál „A rektor Brazíliában floridázik, itthon félszáz embert rúgnak ki” címmel írt az útról.
Más egyetemeken is feszültséget gerjesztett a konferencia: a Debreceni Egyetem hallgatói közül néhánynak feltűnt, hogy az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke és tagjai szintén elutaztak. Volt, aki úgy értelmezte a Tudományos Világfórumon való részvételt, mint egy hökös baráti kör nyaralását. Ezt a feltételezést az ehök elnöke – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke – visszautasítja. Körösparti Péter elmondta, a Debreceni Egyetem 12 fős delegációt küldött Rióba.
– Egy dékán, egy professzor, aki egyébként brazil állampolgár, és otthonosan mozog az ottani egyetemeken, a külügyi csoportunk egy tagja, a hallgatói kapcsolatok igazgatója és annak munkatársa is a küldöttségben volt. Rajtuk kívül doktoranduszok kerültek be a delegációba. Az ő feladatuk az volt, hogy részletes információkkal lássák el a brazil hallgatókat a kollégiumi ellátásról és egyéb szolgáltatásokról – mondta Körösparti, hozzátéve, az út gyümölcsöző kapcsolatokat hozhat. – Négy brazil egyetemmel lesz szerződésünk. A konferenciát megelőzően a Magyar Rektori Konferencia is járt Brazíliában, s mi kifejezetten nem azokra az egyetemekre látogattunk el, ahová ők. Azért, hogy minél több egyetemről érkezzenek Magyarországra hallgatók – magyarázta.
A brazil rendezvényen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József, Szász Domokos, az MTA alelnöke és Gulyás Balázs professzor, a Steering Committee tagja (a repülőjegyet az MTA, a szállást a brazil fél fizette). Az MTA titkárságáról további két munkatárs vett részt a konferencián, mindkettejük teljes költségét a brazil fél fizette. Tudósítóként az angolul és portugálul is beszélő Járai Judit újságíró vett részt a konferencián, utazását az MTA, szállását a brazil fél fizette.
A konferencia honlapja szerint a magyar delegáció résztvevői között volt még az Aditus Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Gombi Attila, illetve a Commitment Zrt. vezérigazgatója, az egykori HÖOK-elnök Ekler Gergely is. (A honlap listáján szereplő Gombi Attila viszont a cikkünk megjelenése után levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben azt állította, hogy "sem a konferencián, sem másutt, sem most, sem máskor nem jártam Brazíliában"). A pécsi ügyet feltáró Pécsi Stop megkereste az adófizetők pénzén fenntartott Balassi Intézet Campus Hungary Programigazgatóságát, ahonnan azt a választ kapta a lap, hogy „nyilvános pályázati eljárás alapján 11 hallgató számára csoportos tanulmányút, 1 oktató számára rövid tanulmányút kategóriában biztosított ösztöndíjat”. Lapunk kérdésére a Balassi Intézet leszögezte, hogy sem Gombi Attila, sem Ekler Gergely nem szerepelt a riói támogatott ösztöndíjasok között.
A brazil hallgatók kérdése speciális, hiszen nekik a brazil állam fizeti az esetleges magyarországi tanulmányok költségeit. Nem így van ez a kormány „keleti nyitás” programja keretében idecsábított hallgatók esetében. Felmerül a kérdés, vajon mekkora összeggel támogatja a magyar állam az így itt tanuló külföldi hallgatókat. A miniszterelnökség tájékoztatása szerint 2013-ban 82 millió forint, 2014-ben közel kétmilliárd forint áll rendelkezésre a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram megvalósítására. Érdekes, hogy ez az összeg nem a humántárca, hanem Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár fennhatósága alatt van, aki egyébként Brazíliában is a magyar delegáció tagja volt. (Az Eduline nyári értesülései szerint ez az összeg 2018-ig 17,4 milliárd forintra ugrik majd.) Vagyis külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira „akad” pénz, míg a magyar hallgatók belépési lehetőségeit szűkíteni akarja a miniszterelnök.
Orbán Viktor a nyáron azt mondta, emelni kellene a bekerüléshez meghúzott ponthatárt, mert „közpénzből egyetemen taníttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat nem érdemes”. Ezek szerint közpénzből külföldieket érdemes taníttatni. A Népszabadság már írt arról a tavasszal készült kormány-előterjesztésről, amely szemeszterenként egy külföldi hallgató után 1 millió 250 ezer forint kiadással számol. Külföldi diákok idecsábítását már a korábbi kormányok is fontos célnak jelölték meg, igaz, ők fizetős diákokban gondolkodtak, akik nem pénzbe kerülnének a költségvetésnek, hanem bevételt hoznának.
