BKV: két végén szorít a nyakörv
Az előbbi egy száz százalékig állami tulajdonban álló részvénytársaság kezelésébe kerülne 99 évre – a terület hasznosításába, beépítésébe az önkormányzatnak semmi beleszólása nem lenne, a bevételekből sem részesülne –, utóbbit egyszerűen államosítják januártól. Holott két éve még éppen Tarlós István aggályai miatt vonták vissza az Operettszínház és az Ötvenhatosok terének ingyenes átadásáról szóló előterjesztést. A főpolgármester „nehezen védhetőnek” tartotta a javaslatot.
Később álláspontját akként módosította: „a terület átadása a BKV-alku része lesz”. A közösségi közlekedés támogatására váratlanul további 14 milliárdot kapott a főváros. Budapest cserébe ellenkezés nélkül átengedte az államnak a 100 hektáros parkot és az egyik legnépszerűbb fővárosi teátrumot. Bár erre sem a városlakók, sem a Fővárosi Közgyűlés nem adta áldását. Meg sem kérdezték.
Bizonyos értelemben nem is rossz üzlet, hiszen a park és a színház csak viszi a pénzt. A buszoknak pedig menniük kell. Csakhogy a pótlólag megszavazott állami pénz az eredetileg biztosított tízmilliárd forinttal együtt se húzza ki a céget a pénzügyi gödörből. De a választásokig kitarthat. A kormány még csak bőkezű sem volt. Budapest fillérre ugyanennyit kapott az idén is. Igaz, a költségvetésben csupán tízmilliárd szerepelt eredetileg, de menet közben kiderült, hogy ez nem lesz elég.
A kabinet tehát a nyáron megtoldotta 14 milliárddal. A kettő olvadt most egybe a 2014-es költségvetésben. Kérdés, meddig lesz ez elég. A fővárosi közösségi közlekedés állami, illetve fővárosi támogatási igénye már az idén is 73 milliárd forint volt, míg jövőre legalább 80 milliárdra emelkedik a 4-es metró üzembe helyezésének következményeként. A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttes működési költsége jövőre bizonyosan meghaladja a 140 milliárdot. A cég saját jegyárbevételéből, illetve a menetdíj-kiegészítésből évi átlag 70 milliárd jön össze.
Ehhez jön a jövőre 24 milliárdos állami támogatás, illetve a forrásmegosztás arányeltolásából származó pénz, az idegenforgalmi adó, illetve az üdülőhelyi támogatás megmaradó része. Ez utóbbiak együttes összege se éri el a három évvel ezelőtti normatíva 32 milliárdját. Holott a közlekedési büdzséből már akkor is hiányzott évi húszmilliárd. S akkor még nem indult el a 4-es metró. De jövőre átadják. A módosított metrószerződés szerint a fenntartás minden költségét a fővárosnak kell állnia. Az új metró üzemeltetése a kohéziós pályázathoz készült 2008-as pénzügyi értékelés szerint évente legalább 3,5 milliárd forint, de a BKK már tavaly 6-7 milliárddal számolt. Az öt évvel ezelőtti számítások a költségeket részben fedezhetőnek tartották az utasszám jelentős növekedéséből származó extra viteldíjbevételből, illetve az új vonal révén ritkítható buszjáratok járműbeszerzési költségének leszorításából.
A BKV-tarifák azonban jövőre nemhogy emelkednének, hanem a bérletek ára még csökken is tíz százalékkal. A BKV működési költségén sem lehet már sokat spórolni, mivel abban igen magas az úgynevezett fix költségek aránya. A 4-es metró automata szerelvényei a meglévő vonalakon alkalmazottnál bonyolultabb irányítástechnikát és gépészetet tesznek szükségessé, amelyek működési költségeit tovább növeli az állomások üvegliftjeinek, mozgólépcsőinek karbantartási díja. De nem sokat javít a cég költségvetési helyzetén a buszjáratok kiszervezése sem, hiszen a pénzt a maradó kötött pályások viszik igazán. Új költségelem lesz az elektronikus jegyrendszer bevezetése, amelyhez a főváros nyolcmilliárd forint önrész előteremtését vállalta, míg a 16 milliárdos hitelt 2021-ig kell visszafizetnie. A törlesztőrészleteket elméletileg a viteldíjbevétel növekedéséből teremtették volna elő. Csökkenő bérletárak mellett ez a vállalás is kérdésessé vált.
S akkor még nem beszéltünk a troli- és a villamosbeszerzésekhez szükséges önrészről. A BKV 61,7 milliárdos hitelállományából jövőre esedékessé váló 9,4 milliárd visszafizetése már csak hab a tortán. (A főváros már bejelentette, hogy hitelből fizetnék vissza a kölcsönt.) De ez a játszma nem a közösségi közlekedésről szól. Nem is a BKV-ról, hiszen az havonta állít ki számlát a megrendelt szolgáltatásról az előre kialkudott paraméterek szerint. Még csak nem is a BKK-ról, amely elfogadott üzleti terv szerint rendeli meg és fizeti ki a szolgáltatásokat. Jóval inkább a főváros költségvetéséről, a főpolgármesterről és a választásokról. A BKV súlyos nyakörv, ami azonban mindkét végén erősen szorít.
Beüzemelték a vonatvezérlést
Az M2-es metró vasárnap déltől újra teljes vonalon és teljes üzemidőben szállítja az utasokat. Véget ért a 2013. szeptember 4. óta tartó teszteket lezárva az új biztosítóberendezés- és vonatvezérlő rendszer beüzemelése.
