Helyettük, jobb megoldás híján, fél évvel meghosszabbítják ama használt félszáz sebességmérő bérletét. Ezek a magáncégtől bérelt sebességmérők teszik ki a használatban lévő modern berendezések 60 százalékát, de különböző okokból állítólag – a hosszabbítás után – a későbbiekben ezeknek a bérleti joga már nem tartható fenn.

Csakhogy a gyorsforgalmi utakra tervezett 365 fix telepítésű és az ezen felül megvásárolni szándékozott 160 mobil sebességmérőre vonatkozóan a közbeszerzéseket még le sem folytatták. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy van 12,5 milliárd forint uniós forrás, de még abban is nagy a bizonytalanság, hogy milyen feladatokra használja majd a rendőrség az új eszközöket. Nagy felbontású kamerájuknak köszönhetően a megvásárolni kívánt eszközök elvileg nemcsak sebességmérésre, hanem a leállósáv szabálytalan használatától a záróvonalon történő előzésen át egészen a biztonsági öv használatának esetleges elmulasztásáig számos szabálysértés kiszűrésére alkalmasak. Természetesen az árat – és a beszerezhető berendezések mennyiségét – nagyban befolyásolja, hogy mely funkcióit kívánja majd használni a rendőrség.

A sebességmérő-projekt elhúzódása miatt jó esetben is csak az eredeti, 2015. tavaszi határidővel kezdődhet meg az új, fix telepítésű eszközök rendszerbe állítása, amitől a rendőrség és a Belügyminisztérium illetékesei a közúti balesetek számának további számottevő csökkenését várják. Kérdés: önmagában a gyorshajtás és néhány más, automata berendezésekkel jól dokumentálható szabálysértés gyakoribb és szigorúbb bírságolásával célt érhet-e a rendőrség, illetve a kormány?

A 2008-ban bevezetett bírságolási gyakorlat, a jármű tulajdonosára vagy üzemben tartójára az objektív felelősség alapján kiszabható közigazgatási bírság csak elvileg tette elkerülhetetlenné a büntetést. Tavaly a rendőrség mintegy 16 milliárd forint közigazgatási bírságot szabott ki, a jogerős határozatok harmada azonban a jelek szerint a kukában végezte. Csak 2012-ben 5,5 milliárd forint közigazgatási bírságot nem fizettek be a megbüntetett tulajdonosok. És a rendőrség adatai szerint a nem fizetők többségének járművét Magyarországon lajstromozták, azaz nem kizárólag, sőt elsősorban nem a külföldi rendszámú autók tulajdonosai hanyagolják a bírságfizetést.

A rendőrség a be nem fizetett bírságokat végrehajtásra átadja (céges autók esetében) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve az önkormányzatoknak. A behajtásban azonban egyik sem jeleskedik. Főleg az önkormányzatok hajlamosak eltekinteni a bírságok behajtásától, mondván: többnyire olyan, nehéz anyagi helyzetben lévő autótulajdonosoktól kellene a 20-30-50 ezer forintos bírságot behajtani, akik önkormányzati segély nélkül már amúgy sem tudnák fenntartani magukat és családjukat. Ha az önkormányzat behajtja az államnak a bírságot, akkor újabb segélyt kell folyósítania, ezért inkább nem hajtja be. Az objektív felelősség érvényesíthetetlensége miatt pedig az érintett autósok joggal érezhetik úgy: következmények nélkül száguldozhatnak, vagy éppen parkolhatnak tilosban.

Traffipax, Sebességmérés