A szlovákoktól is van mit tanulni
A szlovák partnerintézetek ugyanakkor sikerrel vegyítik az állami és a piaci eszközöket. Jó lenne, ha a szlovák példát követve a magyar nagyvállalatok finanszíroznák egy-egy fiatal kutató ösztöndíját – mondja a Pozsonyban gyakran megforduló Király András, a Magyar Külügyi Intézet szeptemberben kinevezett igazgatója, aki szerint a lengyelektől is van mit tanulni.
Az Erdélyben, Nagyenyeden született Király kinevezése sokakat meglepett. A kolozsvári Babes–Bolyai egyetem magyar–angol–újságírás szakán végzett bölcsésznek nincs se diplomáciai múltja, se kutatói háttere. – Többféle vezetési modell létezik. Én a menedzseri felfogást képviselem, ami ugyanolyan legitim, mint ha valaki a diplomáciai pályáról vagy a kutatói világból érkezett volna. A feladatom, hogy az intézet sokoldalú tevékenységi ágait összehangoljam és hatékonyabbá tegyem – mondta a lapunknak adott interjúban. Hozzátette: van külügyi jártassága és kapcsolatrendszere is, nem fog eltévedni. Hat éven át az MKI elődjét, a Teleki intézetet felölelő Teleki László Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A Bérc utcai épületet is jól ismeri: 2002 és 2006 között az akkor itt működő, de aztán megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának stratégiai és elemzési főosztályát vezette.
A Fidesz korábbi külügyi tanácsadója, majd az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa az MKI egyik fő feladatát abban látja, hogy kormányzati háttérintézményként támogassa a magyar külpolitikát. A fő csapásirány: a posztszovjet térség, az EU keleti partnerségi programja, továbbá a közép-európai együttműködés, de szeretnének nyitni Észak-Európa és a balti térség felé is. Mindez azonban az intézet identitásának csak egyik része. Legalább olyan fontos, hogy a kiválónak nevezett kutatói csapat szoros kapcsolatot alakítson ki az akadémiai világgal, és „beépüljön” a külügyi intézetek nemzetközi hálózatába, küldjön és fogadjon minél több vendégkutatót.
Király szerint eddig hiányzott az oktatási ágazat, az MKI – a külügyi tárcával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve – szeretne részt venni a külügyi-külpolitikai gondolkodás erősítésében. Az internetes, facebookos és twitteres megjelenéssel főleg a fiatalokat célozzák meg; az igazgató fájlalja, hogy a mai generációk kevésbé érdeklődnek a régió és általában a külvilág iránt. Külpolitikai gondolkodása számára meghatározóak voltak a negyedszázaddal ezelőtti történések, így a kelet-európai rendszerváltás, a berlini fal és a vasfüggöny leomlása.
Az igazgató szerint az általa képviselt menedzserszemléletet az is mutatja, hogy forrásaikat szeretnék pályázati pénzekkel bővíteni. A külügyi tárca 2014-ben szinten tartja ugyan a költségvetési támogatást, a konferenciákhoz és programokhoz azonban elengedhetetlen, hogy elnyerjenek hazai és külföldi pályázati pénzeket. Tervezik, hogy közösen pályázzanak a velük egy épületben lévő Tom Lantos Intézettel, továbbá az Antall József Tudásközponttal. Komoly eredménynek tartaná, ha jövőre az összköltségvetés húsz-harminc százaléka pályázatokból származna.
Király szerint 2014 – a jelentős évfordulók sokasága miatt – kiemelkedő esztendőnek ígérkezik: száz éve lesz, hogy kitört a globális világrendet átalakító, a tömegpusztító fegyverek használatát hozó első világháború. Jövőre emlékeznek meg a holokauszt mint nemzeti tragédia hetvenedik évfordulójáról. Negyedszázada lesz, hogy Magyarország megnyitotta a határt a keletnémetek előtt, és tizedik évfordulójához érkezik hazánk EU-tagsága. – Úgy gondolom, hogy az évfordulókhoz kapcsolódó aktuálpolitikai eseményekhez az MKI-nak lesz mondanivalója, például neves külföldi előadókat felvonultató konferenciákkal –hangoztatta.
Dédelgetett tervei közé tartozik az MKI-nak otthont adó gellérthegyi ingatlan múltjának feltárása. A Dunára, s a fővárosra pazar kilátást nyújtó, egykor Vida Jenő által építtetett villában benne van a huszadik század magyar történelme. A szegény zsidó családból kiemelkedett, a kor ismert nagytőkésének és műgyűjtőjének számító Vida bejáratos volt Horthy Miklós kormányzóhoz is. Az 1944-es német megszállás után az SS költözött a villába, Vidát deportálták, de állítólag túlélte a koncentrációs tábort. Sorsát eddig kevesen kutatták. A budai épületben 1945 után Vorosilov marsall lakott, az államosítás után lett a Külügyminisztériumé, és a többi között óvodává alakították át.
