Csakhogy a procedúra java még most következik: Iványi attól tart, a hatalom megint talál valamilyen ürügyet, hogy fellépjen velük szemben.

Kétharmados többsége révén a jobboldal lehetőséget kapott rá, hogy az ellenzék mellőzésével szigorítsa az egyházi törvényt. Az első módosító javaslatban – amit a kormány jóváhagyásával KDNP-s képviselők nyújtottak be 2011 nyarán – Iványi Gábor testvérközössége is az államilag elismert felekezetek között szerepelt. Aztán a zárószavazás előtt a Fidesz felülírta a koncepciót. A törvény sorsának alakulása ettől kezdve átcsapott a jogalkotás paródiájába. Az Alkotmánybíróság két alkalommal is visszadobta a Semjén Zsolt által kodifikációs remekműnek nevezett jogszabályt.

A törvény újabb és újabb változatai az Iványi-féle közösséget már nem tekintették „bevett egyháznak”.

Azoknak a vallási szervezeteknek, amelyek kívül rekedtek az elismert egyházak körén, a jelenleg érvényes rendelkezések szerint legalább tízezer tagot kell igazolniuk. A MET ezt az akadályt is sikerrel vette: Iványi Gábor tájékoztatása szerint az előírtnál jóval többen, mintegy 18 ezren vallották magukat a testvérközösség tagjának. A megadott időpontig, október elsejéig a MET eljuttatott az Emberi Erőforrások Minisztériumához egy közjegyzői nyilatkozatot az érvényes aláírások számáról. A személyes adatokat tartalmazó tagnyilvántartást –az aláírók védelme érdekében – Iványi nem kívánta a tárca rendelkezésére bocsátani.

A minisztérium hatvan napig vizsgálhatja az adott egyház kérelmét. A határidő már lejárt, bármelyik pillanatban megérkezhet a hivatalos értesítés. Második körben elvileg a parlament vallásügyi bizottsága, majd az Országgyűlés foglalkozik a kérelemmel.

Iványi Gábornak erős aggályai vannak, a hatalommal folytatott küzdelemnek szerinte még távolról sincs vége. „Eddig is minden feltételnek megfeleltünk, politikai okokból mégsem nyilvánítottak egyházzá bennünket. Valószínűleg most is keresni fognak valamilyen ürügyet. Elegendő például, ha a vallásügyi bizottság jelzése nyomán a nemzetbiztonsági bizottság kimondja rólunk, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk: akkor még indokolni sem kell az elutasítást” – vázolt egy lehetséges forgatókönyvet a lelkész.

Az egyházi törvény miatt a MET korábban Strasbourghoz, az emberi jogok bíróságához fordult. Iványi hangsúlyozta: bármilyen döntés szülessen is idehaza az ügyükben, a beadványt nem vonják vissza. Ha a testvérközösséget a parlament „bevett egyházzá” minősíti, akkor ezt a MET nem a státusz elnyeréseként fogja értékelni, hanem úgy, hogy visszakapta alkotmánysértő módon elvett jogait.

Az Alkotmánybíróság egyik határozata előzőleg – más vallási közösségekhez hasonlóan – a MET egyházi jogállását is visszaállította. Ennek azonban a törvényhozás mindmáig nem szerzett érvényt – hívta fel a figyelmet Iványi Gábor. A parlament mulasztása anyagi hátrányt is okoz.

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) a MET számára idén nem adott ki úgynevezett technikai számot, ami az egyszázalékos adófelajánlások fogadásához szükséges. A testvérközösség arra kérte támogatóit, hogy a MET addig meglévő, sok éven át használt technikai számát jelöljék meg. A NAV mostanában levelet küldött ki az érintett adófizetőknek, amelyben tudatja, hogy érvénytelen a felajánlásuk, mert „nem megfelelő” szervezetet választottak. A lelkész megjegyezte, hogy az egyszázalékos felajánlásokból befolyt összeget a MET idén is a szegények és rászorulók megsegítésére szeretné fordítani. Közölte, hogy „az adóhatóság packázása miatt” pert indít az állam ellen.