A "jóindulatú szexizmus" is a férfinak kedvező kerítés?
A Doboz nevű szórakozóhely gyakorlata ellen eljárást kezdeményező 22 éves egyetemista, Teczár Szilárd azzal érvelt: a szórakozóhelyek az ingyenes belépővel azt üzenik a nőknek, hogy passzív nyeremények, akiket a cselekvő és fizetőképes férfiaknak meg kell szerezniük.
S ha az emberek megszokják, hogy a férfiak dolga a nőkről gondoskodni, az más területeken rossz hatással lesz a nők helyzetére. A Hallgatói Hálózat aktivistájának szándéka tehát épp fordított volt, mint ami a beadványából kitűnt: nem a férfiak, hanem a nők érdekében szólalt föl. Ez az üzenet azonban egyáltalán nem jutott el Sebestyén Balázs műsorvezetőhöz, aki egy reggeli rádióműsorban előbb elmeháborodottnak nevezte Teczárt, majd fényképe alapján fölvetette: „lehet, hogy a pasikra gerjed és utálja a nőket”.
A Fidelitas közleményében kártékony trollkodásnak nevezte a „lovagiassági szabályok” megváltoztatására irányuló akciót, és Teczárnak adományozta az Év Buzgómócsingja díjat. A lovagiassági versenybe beszállt Schobert Norbert fitneszguru is, aki szerint Teczárnak bocsánatot kellene kérnie a nőktől. "Esetleg beadsz egy feljelentést azért is, hogy március 8-at ünnepeljük és nincs külön kiemelt férfinap? Esetleg előreengedni se kelljen már az ajtóban a Nőket? A fajtád miatt sok Nő melózik, miközben az ilyenek otthon tévéznek. Én utálom, amikor egy Asszony gürizik és a 'férfi' évek óta állásra vár, miközben otthon 'segít'" – írta Facebook-oldalán.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő sem maradhatott ki, igaz, ő az EBH döntését kritizálta. Szerinte az „hirtelen felindulásból elkövetett, értelmiségi szépelgésbe csomagolt nettó törvénytelenség”, amely „újabb gyöngyszemmel gazdagította a feminista teóriák szubkultúráját”. Ezek a vélemények kommentáradatot indítottak el a különféle fórumokon, amelyekből az derült ki, hogy Teczár üzenete inkább a férfiaknak „jött át”.
A nők többnyire arról írtak: udvariasságnak és a tisztelet jelének tekintik, ha a férfiak kifizetik a belépőjegyüket. „Legközelebb azért fog felszólalni, hogy elhívott egy nőt vacsorázni és nem fizette a felét? Alapvető női és férfi szerepeket támad” – írta egyikük. Több nő zsugoriságként értékelte a fellépést: „Fogához veri a garast, és ezt még nagy dobra veri.” A férfiak nagy része próbálta megvilágítani a beadvány mögött meghúzódó érvrendszert. „Mindenki azt hiszi, hogy a szórakozóhelyek a lovagiasság promotálása okán folytatták ezt a politikát, és véletlenül sem azért, mert így látták a legkifizetődőbbnek” – írta egyikük.
Volt, aki drasztikusabban fogalmazott: „Hölgyeim! Nem kell fizetnetek a bejáratnál! Nem kell egyenlőnek lennünk! Nem kell értelmesen, felnőtt módjára fogadnotok egy olyan módosítást, amiért egy értetek küzdő srác harcolt. Viszont tisztelettel megkérek minden olyan nőt, aki nem akar felelősséget vállalni, aki ragaszkodik az előjogaihoz, aki nem akar egyenlő lenni, hogy fogja be, és takarodjon vissza a konyhába”.
A beadványról megindult a vita a nőjogi szervezetek között is. Teczár mondanivalójával többnyire egyetértenek, ám a figyelemfelkeltő akció módjának megválasztásával már kevésbé. Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa azt nehezményezi, hogy az aktivista nem mérte föl a „magyar macsó mocskot”, nem vette figyelembe azt a közeget, amelybe belehajította a követ.
– Még a liberális értelmiség is azt hangoztatja, hogy Magyarországon minden rendben van a nők egyenjogúsága körül, holott a munkaerőpiacon hátrányos megkülönböztetés éri őket, 17 százalékkal kevesebbet keresnek, és alulreprezentáltak a politikai vagy az üzleti szféra vezető posztjain – sorolta Spronz Júlia, aki szerint Teczár beadványa egy ilyen közegben kontraproduktív, mert azt a látszatot erősíti, mintha még külön előnyöket is élveztek volna a nők.
Megjegyezte: húsz év múlva talán érett lenne a magyar társadalom egy ilyen problémafelvetésre, de most még nem az.
Tóth Györgyi, a Nane munkatársa szerint viszont szükségesek az ilyen, sokak ingerküszöbét elérő akciók és viták, hiszen ezek nélkül nem változna semmi. Azt mondja: a reakciók egyáltalán nem lepték meg, hiszen a magyar társadalom a legszexistább, leghomofóbabb egész Európában.
– A szexista nézeteket a nők nagy része is osztja, s még a politikusnők is jóindulatú szexizmussal érvelnek a nők erőteljesebb politikai szerepvállalása mellett – mutatott rá. – A nők ingyenes beengedése a szórakozóhelyekre szintén jóindulatú szexizmus, hiszen úgy tálalják, mintha az a nőknek kedvezne. Holott épp a férfiaknak kerítenek ezáltal nőket, amiből pedig a szórakozóhely húz hasznot. A virágcsokor nem kompenzálja az alacsonyabb fizetéseket, a nők hátrányos munkaerő-piaci megkülönböztetését vagy azt, hogy nem hisznek a nőknek, amikor segítséget kérnek, mert partnerük bántalmazza őket – hangsúlyozta.
Acsády Judit szociológus szerint viszont a méltányosság és az udvariasság nem feltétlenül áll ellentétben az emancipációval.
– Feministának vallom magam, de nem jó stratégia kikérni magunknak, ha előreengednek az ajtón – fogalmazott. Megjegyezte: egy ilyen jellegű beadványnál meg kellett volna kérdezni a nőket, mert ennek hiányában inkább provokációnak tűnik a fellépés. – A nők szabad és felelős polgárok, akik el tudják dönteni, milyen helyekre járnak, és képesek ott felelősségteljesen viselkedni – szögezte le. – Az áruk és szolgáltatások diszkriminációmentes biztosításáról szóló 2004-es uniós irányelv miatt az EBH nem is dönthetett volna másképp – ezt már Vajda Róza szociológus mondja. Emlékeztetett: pár éve szintén emiatt az irányelv miatt emelkedett drasztikusan a nők életbiztosítási vagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja, mert már nem lehet a biztosításoknál a nemek szerint különböző árszabásokat alkalmazni.
– Akkor sokan úgy reagáltak, nem itt kellene kezdeni az egyenlősdit, és ez az érv most is előkerült, hiszen az EBH döntése miatt látszólag rosszabbul jár egy eleve hátrányos helyzetű társadalmi csoport. Az ilyen döntések rövid távon valóban kedvezőtlenek lehetnek. De ha az egyenlőségben hiszünk, csak az egyenlőség alapján érvelhetünk, nem pedig az alapján, mi jó a nőknek –fogalmazott Vajda Róza. Megjegyezte: hosszú távon a nemek közötti különbségtétel megszüntetésével jól járnak a nők, mert a társadalmi gyakorlatokra általánosságban kiterjesztve csakis az egyenlő bánásmód garantálja a kiszolgáltatottságuk felszámolását.
– A magyar nők persze hajlamosak az önelnyomásra, az egész magyar társadalom kirívóan konzervatív az unió többi államához képest a nemi szerepeket illetően. De ez nem pusztán értékválasztás, legalább annyira a lehetőségek függvénye. Sok nőnek esélye sincs arra, hogy bölcsődébe adja a gyermekét, vagy munkát találjon, így inkább elfogadja, hogy a nőnek otthon, a gyerek mellett a helye – magyarázza. – A gondolkodásmód a közpolitikával, az intézményes gyakorlatokkal együtt változik, és ehhez szükség van az ilyen akciókra – hangsúlyozta. Szerinte Teczár kezdeményezése éppen azért jó, mert anélkül rázza föl a társadalmat, hogy bárkinek is igazán komoly veszteségeket okozna.
Precedensértékű hatósági döntés, bizonytalan következmények
Korántsem biztos, hogy akkora hatással lesz az EBH döntése a szórakozóhelyek jegyszedési gyakorlatára, hogy innentől kezdve egyetlen lány se mehet majd be ingyen bulizni. A döntés ugyan precedensértékű lehet, és annak alapján mások is a hatóság elé citálhatnak szórakozóhelyeket, a konkrét beadvány és döntés azonban csak a Dobozra vonatkozott. Elég csak beütni a keresőbe néhány kulcsszót, és kiderül: a szórakozóhelyek tartják magukat a jól bevált üzletpolitikához, és továbbra is ingyenes bulikat szerveznek a nőknek.
Az EBH-nak ráadásul volt már jó néhány, a nők esélyegyenlőségét érintő döntése, például a kismamák munkahelyi diszkriminációja vagy a nők alacsonyabb bérezése ügyében. Teczár Szilárdnak többen a szemére vetették, miért nem a nők alacsonyabb bérezése miatt lépett föl. Nos, az EBH-hoz éppen az idén fordult egy nő, aki azt sérelmezte, hogy két férfi kollégája havonta több mint nettó 100 ezer forinttal több fizetést kapott, mint ő, pedig mindhárman azonos munkakörben voltak. Az EBH megállapította, a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és egymillió forintra megbírságolta.
Márpedig nyilvánvalóan nem egyedi esetről van szó, hiszen a nők 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. A hátrébb sorolás már a karrier kezdetén megtörténik. A mindössze 2-6 éve végzett pályakezdő diplomások körében a férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal keresnek többet a nőknél. Az adatok azt is egyértelműen mutatják: a nemek közti jövedelmi különbségeket nem lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni, hiszen minden egyes képzési területen belül jelentkezik a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye. (V. A. D.)
