A gyed extrával elhúzták a mézesmadzagot
„A gyermekgondozási ellátás hároméves korig történő, minden körülmények közötti folyósítása megoldja a felmondási védelem problémáját, hiszen az édesanya semmiképp sem lesz ellátatlan munkanélküli, hanem gyeden, gyesen lévő anyuka lesz biztosítási jogviszonnyal” – írták. Közölték azt is, az új munka törvénykönyve megfelelő védelemben részesíti az anyákat, hiszen csak akkor lehet felmondani nekik, ha kötelezettségüket szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megszegik, illetve akkor, ha nincs képességüknek és végzettségüknek megfelelő, betöltetlen munkakör, vagy az e munkakörben való foglalkoztatásukra irányuló ajánlatot elutasítják.
„Ezek a felmondási korlátozások a vonatkozó EU-s irányelveknek maradéktalanul megfelelnek, így ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást nem tartunk indokoltnak”. A törvényjavaslathoz készült előrejelzés szerint várhatóan évente mintegy 20 ezer szülő él majd a gyed, gyes melletti munkavégzés lehetőségével, és tér vissza dolgozni. A tárca által említett szabályok azonban egyáltalán nem könnyítik meg a munkába visszatérni szándékozók helyzetét, éppen ellenkezőleg.
– Tavaly júliusig az anyáknak a gyerek hároméves koráig semmilyen indokkal nem lehetett felmondani munkáltatói felmondással (ezt korábban rendes felmondásnak hívták), akár visszamentek korábban dolgozni, akár nem. Az új munka törvénykönyve hatálybalépése óta azonban az anyáknak tudniuk kellene, van-e betöltetlen állás a cégnél, mert ha nincs, azt kockáztatják, hogy felmondanak nekik – mutat rá Repka Ágnes munkajogi szakokleveles tanácsadó, aki a dolgozomami.hu oldalon látja el ingyenes tanácsokkal a munkába állni szándékozó anyákat.
– A multinacionális cégeknél gyakori, hogy külső jelentkezőkkel együtt pályáztatják a visszatérni szándékozókat, de ez jogszerűtlen. Gyakran úgy próbálják elvenni az anyák kedvét a munkába állástól, hogy sokkal alacsonyabb pozíciókat ajánlanak fel nekik. Volt olyan cég, ahol a gazdasági ügyintézőnek takarítónői állást ajánlottak – sorolja a hozzá érkező panaszokat Repka Ágnes, aki szerint azonban a leggyakoribb az, hogy a munkáltatók közös megegyezéssel történő felmondásra beszélik rá finomabb vagy erőteljesebb eszközökkel az anyákat.
– Ezt azok a nők, akik nem elég jogtudatosak, aláírják, utólag viszont ezt már nehéz megtámadni a munkaügyi bíróságon – mondja a szakértő. Repka Ágnes azt mondja: a privát tanácsadást kérő ügyfeleinek 85 százaléka azért fordul hozzá, mert fel akar neki mondani a munkáltatója, és csak az esetek 15 százalékában érezhető, hogy a munkaadók valamiféle tényleges megoldást keresnének a visszavételre. Ez szerinte a gyed extrával sem változik: aki nem akar visszavenni egy anyát, ezután sem fogja.
– A gyed extrával elhúzták a mézesmadzagot az anyák orra előtt. Januártól várhatóan sokan próbálnak majd meg visszamenni dolgozni, hiszen a családoknak jól jön, ha az anya a fizetését és a gyedet vagy gyest is egyszerre kapja. Mivel azonban emellé gyakorlatilag szinte semmilyen védettség nem jár, a munkáltatók ugyanilyen nagy hullámban fognak majd felmondani nekik – véli Repka Ágnes. Megjegyezte: minden bizonnyal lesznek olyanok, akik jól járnak a gyed extrával, főként azok, akik tudnak bölcsődei férőhelyet szerezni, és van hová visszamenniük dolgozni, sokaknak azonban a gyed extra csupán előrébb hozza majd a felmondólevelet.
A legtöbb nő egyébként részmunkaidős állásba szeretne visszamenni, amelyet az új munka törvénykönyve értelmében biztosítania is kell minden, három év alatti gyermekkel rendelkező nőnek. Ám a gyakorlatban ez nem működik. – Ha a munkáltató meghallja, hogy részmunkaidőt szeretne az anya, rögtön letagadják, hogy volna betölthető álláshely. A munkaadók nyolcórás munkaidőben gondolkodnak. Két, négy órában dolgozó nő már a munkafeladatok átszervezését igényelné, egy hatórás munkavállaló mellé pedig gyakorlatilag lehetetlen valakit két órára alkalmazni – sorolja a problémákat Repka Ágnes.
– A gyedről, gyesről visszatérő nők után járó adókedvezmény sem sokat segít a helyzeten. A maximum havi 28 500 forintos jóváírás nem ösztönzi kellőképpen a munkaadókat arra, hogy egy bármikor túlóráztatható szingli helyett egy „macerás” anyát vegyen fel – véli a szakértő. Szerinte mindezek miatt a gyed extra nem ösztönzi majd a gyermekvállalást, hiszen, ha a nők azt tapasztalják, hogy a gyermekvállalás miatt nem kapnak munkát, nem fognak további gyerekeket szülni. A gyed, gyes melletti munkavállalás lehetősége a törvényjavaslat szerint januártól minden, egyévesnél idősebb gyermeket nevelő, ellátásra jogosult szülőt megilletne, függetlenül attól, hogy a gyerek 2014. január 1-je előtt vagy után született.
Aki már munkába állt, és még járna neki a gyed vagy a gyes (azaz a gyerek nem múlt még el kettő, illetve hároméves), de a jelenlegi szabályok miatt le kellett mondania a juttatásról, januártól újra igényelhetné az ellátást. Az idei évben elveszett összegeket azonban nem kapná vissza. Az a szabály viszont, miszerint egyszerre több gyermek után is igénybe lehet venni az ellátásokat, csak a 2014. január 1-je után született gyermekek esetében lenne érvényes. Vagyis, hiába van most egy anyának két olyan gyermeke, akik mindegyike után járna ellátás, januártól is csak az egyikük után kaphatna. Ha tehát azt szeretné, hogy dupla gyedben vagy gyesben részesüljön, szülnie kellene még egy gyermeket.
