Az egyetemi autonómia a tét

A rektorok várják a felsőoktatási törvény módosítását.

Elvileg a héten a kormány elé kerül az a törvényjavaslat-csomag, amely a Klinghammer István nevével fémjelzett és a Felsőoktatási Kerekasztal tagjainak jelentős többsége által támogatott stratégiai irányelvekből következik. Egészen pontosan: a kerekasztal egyetlen tagja nem támogatta az elképzeléseket, jelesül Parragh László, az iparkamara elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, és sokan épp az ő aknamunkájának tulajdonítják, hogy a törvénycsomag még mindig nem került a parlament elé. Ennek egyik pontja pedig kiemelt fontosságú az egyetemek életében.

„A felek támogatják az intézmények felelős irányítását, ennek részeként – az autonómia jegyében – a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét.” Az idézet Balog Zoltán humánminiszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által január végén kötött részmegállapodásból való. Ezt a szándékot erősítette meg a felsőoktatásért felelős államtitkár korábban: „Azt szeretnénk, hogy menjen vissza a rektorválasztás joga a szenátushoz.” Klinghammer István a felsőoktatási stratégiában így fogalmaz: „A felsőoktatási stratégia részeként az eldöntött tény, hogy a kancellári rendszer bevezetésével egyidejűleg a rektorokkal kapcsolatos döntéshozatal teljes egészében a szenátus jogkörébe kerül vissza.”

Parragh László, az iparkamara elnöke és Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár
Parragh László, az iparkamara elnöke és Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár

Nem véletlenül tartják ezt szimbolikus jelentőségűnek az érintett intézmények: a szabad rektorválasztás jogát a 2011-ben áterőltetett felsőoktatási törvény elvette az egyetemektől. A szenátus ugyan szavaz a jelöltekről, de a miniszternek nem kötelessége a többség véleményét figyelembe venni. Lassan tíz hónapja született meg a részmegállapodás Balog és a HÖOK között, de a miniszter nem tartja be a dokumentum azon pontját, amely alapján biztosítania kellene a rektorválasztás korábbi rendszerét. A Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem esetében sem vette figyelembe az egyetem véleményét, inkább a neki tetsző rektor kinevezését terjesztette a köztársasági elnök elé. Sokakban felmerült a gyanú, hogy azért blokkolják egyes kormányzati szereplők a felsőoktatási törvény módosítását, mert 2014 során három nagy egyetemen is rektorválasztás lesz, ahová a kormány még mindenképpen politikai értelemben baráti vezetőket akar elhelyezni.

Klinghammer István a közelmúltban nyilatkozott a Hír TV-nek, és ez általános megrökönyödést váltott ki. Az interjúból az derült ki ugyanis, hogy a rektori pályázatokat már kiírták, így hiába is módosítanák a törvényt, a választási folyamatban a kiírás idején hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni. Az államtitkár azt is hozzátette, nem kell félni, mert „rettenetes autonómiakorlátozással” a rektorok kinevezése nem fog járni. Nos, a felsőoktatás szereplői szerint a minisztérium kinevezési gyakorlata igenis meglehetősen korlátozza az autonómiát. Mások úgy vélik, most majd kiderül, mennyire fontos az egyetemi polgárságnak a rektorválasztás kérdése.

Kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökét. Mezey Barna nem vonna le mélyebb következtetéseket egy televíziós interjúból, azt azonban érzékeli, hogy Klinghammer Istvánnak nehezebben megy a stratégiából következő törvénymódosítást parlament elé vinnie, mint ahogyan arra még szeptember elején számítani lehetett. Az MRK elnöke szerint jogalkotói döntés kérdése, hogy a kiírás vagy az elbírálás pillanatában hatályos jogszabályokat veszi-e figyelembe a miniszter. (Ha a közeljövőben elfogadja a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, akkor már január elsejétől hatályos lesz az a paragrafus is, amely visszaadja az egyetemeknek a rektorválasztás jogát – a szerk.) A rektorok azonban nem feltételezik, hogy Klinghammer ígérete politikai szempontok miatt valóban csak ígéret maradna.

– Ha a kormány egyik államtitkára határozottan azt állította, hogy az egyetemek visszakapják a rektorválasztás jogát, akkor az a kormány szava. A felsőoktatási stratégia november 27-én a kormány elé kerül, elvileg tehát belefér, hogy még az idén szavazzon is róla a parlament. Ez nagyon fontos lenne, és nem csak az egyetemi autonómiát érintő kérdések miatt, hiszen végre véget érne az a három és fél éve tartó bizonytalanság, amely nagyon nehéz helyzetbe sodorta az egyetemeket. A törvénymódosító javaslat megszavazásával tiszta viszonyok, rögzített keretek közé kerülne az intézmények működése – szögezte le Mezey Barna, hozzátéve: ha a kormány a választásokig mégsem küldi parlament elé a jogszabályt, akkor azzal újabb egy évre arra ítéli az ágazat szereplőit, hogy bizonytalan jogi környezetben működjenek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.