Az egyetemi autonómia a tét
Elvileg a héten a kormány elé kerül az a törvényjavaslat-csomag, amely a Klinghammer István nevével fémjelzett és a Felsőoktatási Kerekasztal tagjainak jelentős többsége által támogatott stratégiai irányelvekből következik. Egészen pontosan: a kerekasztal egyetlen tagja nem támogatta az elképzeléseket, jelesül Parragh László, az iparkamara elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, és sokan épp az ő aknamunkájának tulajdonítják, hogy a törvénycsomag még mindig nem került a parlament elé. Ennek egyik pontja pedig kiemelt fontosságú az egyetemek életében.
„A felek támogatják az intézmények felelős irányítását, ennek részeként – az autonómia jegyében – a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét.” Az idézet Balog Zoltán humánminiszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által január végén kötött részmegállapodásból való. Ezt a szándékot erősítette meg a felsőoktatásért felelős államtitkár korábban: „Azt szeretnénk, hogy menjen vissza a rektorválasztás joga a szenátushoz.” Klinghammer István a felsőoktatási stratégiában így fogalmaz: „A felsőoktatási stratégia részeként az eldöntött tény, hogy a kancellári rendszer bevezetésével egyidejűleg a rektorokkal kapcsolatos döntéshozatal teljes egészében a szenátus jogkörébe kerül vissza.”
Nem véletlenül tartják ezt szimbolikus jelentőségűnek az érintett intézmények: a szabad rektorválasztás jogát a 2011-ben áterőltetett felsőoktatási törvény elvette az egyetemektől. A szenátus ugyan szavaz a jelöltekről, de a miniszternek nem kötelessége a többség véleményét figyelembe venni. Lassan tíz hónapja született meg a részmegállapodás Balog és a HÖOK között, de a miniszter nem tartja be a dokumentum azon pontját, amely alapján biztosítania kellene a rektorválasztás korábbi rendszerét. A Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem esetében sem vette figyelembe az egyetem véleményét, inkább a neki tetsző rektor kinevezését terjesztette a köztársasági elnök elé. Sokakban felmerült a gyanú, hogy azért blokkolják egyes kormányzati szereplők a felsőoktatási törvény módosítását, mert 2014 során három nagy egyetemen is rektorválasztás lesz, ahová a kormány még mindenképpen politikai értelemben baráti vezetőket akar elhelyezni.
Klinghammer István a közelmúltban nyilatkozott a Hír TV-nek, és ez általános megrökönyödést váltott ki. Az interjúból az derült ki ugyanis, hogy a rektori pályázatokat már kiírták, így hiába is módosítanák a törvényt, a választási folyamatban a kiírás idején hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni. Az államtitkár azt is hozzátette, nem kell félni, mert „rettenetes autonómiakorlátozással” a rektorok kinevezése nem fog járni. Nos, a felsőoktatás szereplői szerint a minisztérium kinevezési gyakorlata igenis meglehetősen korlátozza az autonómiát. Mások úgy vélik, most majd kiderül, mennyire fontos az egyetemi polgárságnak a rektorválasztás kérdése.
Kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökét. Mezey Barna nem vonna le mélyebb következtetéseket egy televíziós interjúból, azt azonban érzékeli, hogy Klinghammer Istvánnak nehezebben megy a stratégiából következő törvénymódosítást parlament elé vinnie, mint ahogyan arra még szeptember elején számítani lehetett. Az MRK elnöke szerint jogalkotói döntés kérdése, hogy a kiírás vagy az elbírálás pillanatában hatályos jogszabályokat veszi-e figyelembe a miniszter. (Ha a közeljövőben elfogadja a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, akkor már január elsejétől hatályos lesz az a paragrafus is, amely visszaadja az egyetemeknek a rektorválasztás jogát – a szerk.) A rektorok azonban nem feltételezik, hogy Klinghammer ígérete politikai szempontok miatt valóban csak ígéret maradna.
– Ha a kormány egyik államtitkára határozottan azt állította, hogy az egyetemek visszakapják a rektorválasztás jogát, akkor az a kormány szava. A felsőoktatási stratégia november 27-én a kormány elé kerül, elvileg tehát belefér, hogy még az idén szavazzon is róla a parlament. Ez nagyon fontos lenne, és nem csak az egyetemi autonómiát érintő kérdések miatt, hiszen végre véget érne az a három és fél éve tartó bizonytalanság, amely nagyon nehéz helyzetbe sodorta az egyetemeket. A törvénymódosító javaslat megszavazásával tiszta viszonyok, rögzített keretek közé kerülne az intézmények működése – szögezte le Mezey Barna, hozzátéve: ha a kormány a választásokig mégsem küldi parlament elé a jogszabályt, akkor azzal újabb egy évre arra ítéli az ágazat szereplőit, hogy bizonytalan jogi környezetben működjenek.
