Több százezer kereskedelmi dolgozó jövedelmét érinti az a bírósági döntés, amely szerint nem jogosultak vasárnapi pótlékra a plázák üzleteiben dolgozók a Kúria egy friss ítélete szerint – írta a Munkajog.hu portál nyomán a Magyar Nemzet. 

Noha a lap precedensértékűnek nevezi az ítéletet, az nem általánosságban mondja ki ezt a verdiktet, csak közvetve, ugyanis a perben egy kereskedőnek adott igazat, akit a munkaügyi hatóság bírságolt meg amiatt, mert nem fizetett a vasárnapi munka után dolgozóinak olyan extra pénzt, amit a munkaügyi törvény előírt. Az ítélet azonban mégis fontos, mert azt mondja ki: a hét végén is nyitva tartó plázák üzletei esetében a nyitva tartás a rendeltetésnél fogva szükséges, így olyan megítélés alá tartozik, mint például a benzinkutak. Mindezt a fogyasztói magatartás megváltozásával támasztja alá az indokolás.

A plázák üzletei esetében eddig is vitatéma volt, milyen megítélés alá esnek egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során. Az új munka törvénykönyve ugyanis lehetőséget ad minden, a kereskedelemben működő munkáltatónak a vasárnapi rendes munkaidő elrendelésére, ugyanakkor ebben az esetben 50 százaléknyi bérpótlékot is fizetni kell a dolgozónak. A rendeltetésüknél fogva a hét utolsó napján is nyitva tartó üzletekben viszont nem jár pluszpénz a munkavállalónak. Ilyennek minősíti most a bíróság a bevásárlóközpontok üzleteit.

Külön érdekesség, hogy a nyilatkozatok alapján ez az eszmefuttatás mind a kereskedelemben dolgozó munkaadókat, mind pedig a dolgozók érdekképviseleteit is meglepte, egyelőre épp csak felocsúdtak a hír hallatán, s tanulmányozzák a döntést.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára munkatársunknak elmondta: a jog a vasárnapi munkavégzést kétféleképpen szabályozza. Kimondja, hogy vannak intézmények, amelyek vasárnap is rendeltetésszerűen működnek, egyebek között a rendőrség, a tűzoltóság vagy a kórházak, míg a kereskedelemből idesorolhatók a benzinkutak. A törvény szerint aki nem rendeltetésszerűen végzi a tevékenységét vasárnap, de ki akar nyitni, mert kereskedő vagy gyártó üzem, annak fizetnie kell a pluszmunkáért, s heti két szabadnap is jár.  A kereskedelem elfogadta és betartotta ezeket az előírásokat, amelyek már a régi törvénykönyvben is szerepeltek, igaz, nagyobb mértékű extra javadalmazás mellett.

A főtitkár meglepőnek nevezte a Kúria ítéletét, utalva arra, hogy ezek szerint eddig az egész szektor másképp értelmezte a szabályokat. Rámutatott: ha a döntés nyomán a kereskedők megvonnák az eddigi bérpótlékot az alkalmazottaktól, az leginkább a kisebb üzletekben dolgozó tízezreket érintené hátrányosan, mert a nagyobb kereskedelmi láncoknál a bérszint magasabb, s a hétvégi extra pénz kvázi be van építve a jövedelmekbe. Kérdésesnek nevezte, hogy a Kúria ítélete nyomán általános érvénnyel ki lehetne jelenteni, hogy a plázákban a vasárnap rendes munkanapnak minősül. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a Kúria döntéséből nem következik az, hogy átalakul az eddig kialakult gyakorlat. Megdöbbenéssel fogadták a hírt, és mindenképpen szeretnék megvédeni a dolgozóknak a hétvégi munkáért járó pluszjuttatását – nyilatkozta a szakszervezeti vezető.

A kereskedelem ma több százezer embernek ad munkát, ezek java része így vagy úgy érintett a vasárnapi nyitva tartásban. Az ügyre felfigyelt a politika is. Az LMP máris bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy ne csökkenjen több százezer embernek a jövedelme. Schiffer András emlékeztetett a Kúria indoklására, miszerint azért nem jár a vasárnapi pótlék, mert a bevásárlóközpontok társadalmi igényt, bevett társadalmi szokást elégítenek ki. Ebben a helyzetben a törvényhozás térfelén „pattog a labda”, vagyis meg kell változtatni az erre lehetőséget nyújtó jogszabályt – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint, ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy bevásárlóközpontban dolgozni ugyanolyan, mint mentősként, rendőrként vagy tűzoltóként, akkor szükséges a munka törvénykönyve 102-es paragrafusának kiegészítése azzal: a bevásárlóközpontokban található üzletek munkaszüneti napon történő működése nem minősíthető általánosan elfogadott társadalmi szokásnak. Szél Bernadett, az LMP társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelemben dolgozóké az egyik leginkább kizsákmányolt réteg. Ezek az emberek ugyanis naponta átlagosan kilenc órát dolgoznak, havi nettó 75 ezer forintért. Az új munka törvénykönyve szerint már a délutáni műszakért korábban járó bérpótlékot sem kapják meg, sok kereskedő sérti meg alkalmazottai jogait, ezért a párt kezdeményezi a munkaügyi ellenőrzések szigorítását is.