Lesz egyesülés, de csak fokozatosan
Egyre bizonyosabb viszont, hogy a december 6-i alakuló kongresszuson az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) egyelőre csak egy negyedik szövetség megalapításáról dönt.
Az érintett szerveződések vezetői – legalábbis néhányan biztosan – úgy gondolták, hogy a három konföderáció valamikor az év vége felé kimondja majd saját feloszlatását, jogutódként az új szövetséget jelölik meg, és arra szállnak át a jogok és kötelezettségek, illetve a teljes vagyon is. A SZEF azonban közbeszólt, és a decemberi teljes összeolvadás helyett az egyesülési folyamat lassítása mellett szóló érvek győztek. Vagyis: valószínűleg Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) néven létrejön ugyan az új formáció, de az alapító szervezetek egyelőre nem szűnnek meg, csak bizonyos feladatokat adnak át a kongresszuson megválasztandó elnökségnek.
A SZEF a fontolva haladást egyebek mellett azzal indokolta, hogy egyes garanciális elemek, illetve vagyoni és személyi kérdések nem tisztázottak, ráadásul a konföderációk megszűnésének kimondása esetén a munkavállalók az országos érdekegyeztető fórumokon az új szövetség bírósági bejegyzéséig képviselet nélkül maradhatnának. Ez utóbbi szempont annyiban megalapozott, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájában mindhárom konföderáció részt vesz, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) – a Liga és a Munkástanácsok mellett – viszont csak az MSZOSZ, míg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) a SZEF az együttműködő partner.
Az NGTT létrehozásáról szóló törvény egyértelműen lefekteti, hogy a reprezentatív szakszervezeti tömörülések képviselettel rendelkezhetnek, de a VKF tagjai maguk döntenek arról, kikkel kívánnak tárgyalni, az OKÉT-nek pedig a tanács alapszabályában meghatározott szociális partnerek lehetnek a tagjai. Ez utóbbi két fórum esetében tehát nincs automatizmus, így a konföderációs struktúra változása miatt tényleg kimaradhatnak szövetségek. Ráadásul a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt a kormány a jelenlegi hat konföderációval közösen hozta létre, ezért az egyesülés után ott is elkerülhetetlen az alapító okirat módosítása.
Mindez valóban a fokozatos összeolvadás mellett szól. Varga László, a SZEF elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által szervezett múlt heti fórumon hangsúlyozta, hogy a teljes szakszervezeti integrációt például Ausztriában ötven év alatt sikerült megvalósítani, és ehhez itt is kell még vagy húsz év. Jelezte ugyanakkor, hogy a három szövetség jelenleg különféle struktúrában működik, a tagszervezeteik eltérő mértékű tagdíjat szednek, s abból különböző összeget engednek át a konföderációknak. A cél mindenütt a jövedelem egy százaléka lenne, csakhogy ez egyelőre az ágazati és helyi szakszervezetek hatásköre, ám abban talán sikerült megegyezni, hogy az új szövetségnek évente munkavállalónként háromszáz forintot fizetnek majd be.
De vita folyt az elnevezésről, az új szerveződés vezető testületének székhelyéről, a logóról, s ami ennél sokkal fontosabb, személyi kérdésekről is. Úgy tudjuk, az MSZSZ elnöksége az MSZOSZ Városligeti fasori székházában működik majd, és az elnök mellett két ágazati – a versenyszférát és a közszférát képviselő – alelnök fog dolgozni. Talán lezárult az első számú vezetői posztért folyó versengés is: elsőként az ASZSZ hozta nyilvánosságra, hogy saját elnökét javasolja, és Székely Tamás szinte azonnal közölte, hogy elfogadja a jelölést. Információnk szerint azonban, ha személye az egyesülési folyamat akadálya lenne, kész visszalépni, bár arról nem mond le, hogy az integrációs folyamatban meghatározó szerepet vigyen.
Ha így lesz, vélhetően Pataky Péter MSZOSZ-elnök a legesélyesebb. Úgy tudjuk, ahhoz viszont mindenki ragaszkodott, hogy az új elnökséget csak átmeneti időre – az alakuló kongresszustól számított egy évre – válasszák meg, és feladata elsősorban a teljes összeolvadás levezénylése lesz. Azután összehívnák az MSZSZ kongresszusát, amelyen véglegesítenék a struktúrát, s a tisztújításra is sor kerülne.
