Az országos horgászrend tervezett radikális módosításai miatt ismereteink szerint levelek és telefonok sokasága zúdult a rendeletet előkészítő Vidékfejlesztési Minisztériumra, és a szöveget korábban csak a színfalak mögött, jobbára eredménytelenül opponáló szakmai szervezetek hangja is felerősödött. Végül a kormányzatmeghátrált: úgy tudjuk, az aktuális, november végén elfogadni szándékozott szabályozástervezetből a korábban kifogásolt pontok döntő többsége hiányzik.

Felső méretkorlátozás a nemes halaknál, a tilalmi idővel védett keszegfajok listájának bővítése, a ponty kifogható napi mennyiségének ötre emelése – ezek az elemek váltották ki a legnagyobb vitát. Cikkünkre akkor a szaktárca egy indulatos hangú helyreigazítási kérelemmel reagált, légből kapott állításokkal vádolva lapunkat (ezek közül egyet „nevesítettek”: azt írták, hogy a leírtakkal ellentétben a kecsege nem lesz védett).

Cáfolni igyekeztek továbbá, hogy a szakma egységesen elutasítaná a tervezetet. „A szabályozási részletekről folyik most egy szakmai vita, amibe a Népszabadság cikke otrombán beletenyerelt” – fogalmazott a minisztérium sajtóirodája. hhez képest az írásunkban kifogásolt intézkedések többsége már nem szerepel a rendelettervezetben (érdekesség ugyanakkor, hogy a kecsege ebben a változatban is a nem fogható fajok között van a szintén őshonos aranykárásszal együtt).

A halgazdálkodási törvény végrehajtási rendeleteként november végén elfogadni tervezett új országos horgászrendben nem lesz felső méretkorlátozás, és a fajlagos tilalmi idővel védett keszegfélék sora sem bővül. A méretkorlátozást amiatt tartották hibának a lapunknak nyilatkozó szakértők, hogy az idősebb, nagy testű halak az adott populáció kevéssé aktív, a ragadozók esetében kannibalizmusra hajlamos egyedeit jelentik, és egyébként sem egészséges, ha egy állományból épp a biológiailag legértékesebb korosztályt szelektálhatják ki a horgászok, az utóbbit pedig azért, mert néhány nem védett keszegfélét nehéz megkülönböztetni a védeni tervezett dévértől.

Így sok olyan horgász is büntethetővé válik, aki amúgy legfeljebb zoológiai alulképzettséggel vádolható. Újdonság ugyanakkor, hogy domolykóra, gardára, compóra és sügérre is lesz tilalmi időszak, a gardánál 20 centiméteres, a domolykónál és a compónál 25 centiméteres minimális méretkorlátozást is bevezetnek, a nem őshonos, ám horgászati szempontból jelentős fajoknál, például az ezüstkárásznál, az amurnál, illetve a törpeharcsánál pedig eltörlik az általános mennyiségi korlátozást.

Húsz centiméteres minimális méretet vezetnek be a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg és a paduc esetében is. A legnagyobb kifogható mennyiség – azon fajok esetében, ahol a horgászrend tartalmaz ilyen korlátozást – egységesen és naponta fajonként három, illetve összesen öt darab lesz. A menyhalra a tervekben szereplő 30 helyett 25 centiméteres méretkorlátozást vezetnek be.

Úgy tudjuk, a tárca továbbra sem tett le a felső méretkorlátozás (vagyis a kapitális halakra vonatkozó visszadobási kötelezettség) bevezetéséről, ám azt csak akkor tartja aktuálisnak, „ha a horgászokkal sikerül konszenzust kialakítani róla”. Ez – tekintettel a több mint 300 ezres horgászlétszámra és a közelgő választásokra – azt jelenti, hogy a jövő évi szezon már a felső méretkorlátozás nélkül fog elkezdődni.