Ezzel ugyanakkor gyakorlatilag legalizálnák a szervezett szállítást, mert a jogszabály csak az autóbuszos fuvarozást tiltaná, tehát minden olyan járművet bevethetnének, ami legfeljebb kilenc fő befogadására alkalmas. László Róbert, a Political Capital választási szakértője egyenesen úgy véli, ha a javaslatot elfogadják, minden korábbinál kisebb kockázata lesz a szavazatvásárlásnak.

A tervezet László Róbert szerint egyértelműen a bajai választási csalásra adott válasz, hiszen gyakorlatilag törvényessé teszik mindazt, ami ott történt. Ezzel a voksbiznisz mindenki által látható elemét legalizálják, így szerinte még nehezebb lesz leleplezni, ha valahol a szavazatért cserébe pénzt, ételt vagy éppen tűzifát adnak. A szakértő emlékeztetett arra, hogy ilyen bűncselekmény miatt szinte még senkit nem vontak felelősségre, bár a 2002-es országgyűlési választás után éppen a Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási biztosnak vásárolt szavazatok miatt ítélték el Baktalórántháza volt alpolgármesterét.

Az előterjesztő persze másként látja, mert a tervezet indoklása szerint „egyértelmű helyzetet” teremtenek azzal, hogy rögzítik, „mi minősül tiltott kampánytevékenységnek”, például nem lehet nyilvános felhívást közzétenni a mozgóurna igénylésére történő segítségnyújtásra, illetve a szállításra vonatkozóan sem. Azt viszont már semmi nem tiltja, hogy a pártok saját támogatói listáik alapján személyesen, levélben, SMS-esben vagy elektronikus levél útján tájékoztassák potenciális híveiket az efféle „szolgáltatásokról” – árnyalja a képet László Róbert. Ha pedig autó megy a választókért, senki nem tudja, mi történik a szavazókörig megtett úton.

A Kecskeméti Törvényszék a bajai ügyben még a korábbi szabályozás alapján döntött, amely tételesen tiltotta a szavazók szervezett szállítását. A bíróság megállapította ugyanakkor, hogy Baján egy választási alapelv, az önkéntesség elve is sérült, mert a választói akaratot befolyásolták a fuvarozással – és vélhetően valamilyen ellenszolgáltatással, de a végzésben erről szó sincs. A tervezet viszont kifejezetten megengedi, hogy a szavazók más segítségét vegyék igénybe, és szinte lehetetlen lesz bizonyítani, hogy valakinek ajánlották a fuvart, vagy azt maga kérte.

A választási rendszernek van más, még szintén nem végleges eleme is. Alig több mint tíz napja a költségvetési törvénycsomaghoz terjesztettek be egy bizottsági módosító javaslatot, amely szerint az egyéni jelöltek a számukra biztosítandó egymilliós állami támogatásról lemondhatnak a pártjuk javára. László Róbert nem zárja ki, hogy a politikai szervezetek nyomást is gyakorolnak majd embereikre, hogy – a listaállítás alapján járó 150–600 millió mellett – hozzájussanak ehhez a pénzhez is.

Az átengedett támogatást készpénzben folyósítják majd, míg az egyéni jelöltek csak kincstári kártyán juthatnának hozzá, és kizárólag azzal fizethetnének. A szakértő szerint ez az eredeti elképzelésekhez képest visszalépést jelent, mert a pártoknak a pénzt elkülönítetten kell ugyan kezelniük, ám a költést fiktív számlákkal is „lepapírozhatják”, ami kártyás fizetésnél nehezebb lehet. A Political Capital és a Transparency International ezért korábban azt javasolta, hogy a pártok is kapják kincstári kártyán a támogatást, és kötelezzék őket tételes elszámolásra, ezzel szemben most újabb kiskaput nyitnak meg.

A parlamentnek még szavaznia kell a politikai reklámok részletes szabályairól is. Az előterjesztésből kiderül, hogy a közszolgálati média az országos listát állító pártoknak a kampányidőszakban térítésmentesen 470 perc műsoridőt biztosít, míg a nemzetiségi listát állító szervezeteknek 130 perc jut, amit egyenlő arányban kell felosztani az indulók között. Arról viszont ma már senki nem beszél, hogy a kormány milyen szerepet vállalhat a kampányban, s költhet-e százmilliókat, esetleg milliárdokat nyílt propagandára.

A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás előtt Balsai István, akkor még fideszes politikus felszólította a kabinetet: „a kormány szervezze meg a népszavazást, ám ne kampányoljon”, és ne folytasson közpénzen „hazug, félrevezető kampányt”. Az azóta alkotmánybíróvá választott politikus azt is mondta, hogy „a kormány az alkotmánnyal ellentétesen cselekszik, amikor egymilliárd forintért, a működésére szánt adóforintokból népszerűsíti a programját”.

A jövő évi választáson már számolni kell, hogy egyszerre hány voksoló ül be egy furgonba